54.Fejezet

~1. nap~

Sírtam és csak sírtam. Vagy, hogy őszinte legyek inkább már bőgtem... De nem tudom az öröm vagy épp a bánat okozta nálam ezt a reakciót? Kettős érzések tömkelege kavargott a testemben és éreztem mindjárt szétszakítanak.

~*~

- Akkor most mi lesz? - kérdezte anya majd belekortyolt a teájába.

- Nem tudom. Egy biztos Zayn semmiféle képen nem tudhatja meg...

~*~

Már az ágyban feküdtem mikor Zayn hazaért. Egy csókkal köszöntött majd elment fürdeni. Miután készlet befeküdt mellém majd jó szorosan magához húzott.

- Hiányoztál - puszilta meg a fejem. Alig bírtam magam tartani, hogy ne sírjam el magam ott helyben.

- Te is. Nagyon... - gördült le egy könnycsepp  a szememből.

~3. nap~

- Miss. Mendez jó hírrel szolgálhatok - mosolygott az orvos - Ön várandós egy 4 hetes kisbabával - mondta örömteli hangon mire nekem újra előtörtek a könnyeim, de szerencsére nem olyan sok.

~*~

Épp Kellyék bögréjét szorongattam, de már majdnem összeroppant a kezemben mikor Kell kilépett a konyhából.

- Mi az a fontos dolog? - kérdezte mire én összerezzentem a bögre pedig a padlón landolt.

- S-sajnálom - motyogtam majd próbáltam összeszedni, de csak rosszabb lett a helyzet ugyanis egy kisebb szilánk megvágta a kezem így az elkezdett vérezni. Kétségbeesésemben elkezdtem sírni.

- Mi a baj Ash? Olyan furcsa vagy mostanában.

- Terhes vagyok Kelly. Terhes - zokogtam mire ő odajött hozzám és szorosan átölelt.

- Nem lesz semmi gond rendben? Minden jól fog alakulni.

~8. nap~

Kelly nagy nehezen, de bele ment, hogy nem mondhatja el Zaynnek, hogy apa lesz, de azt megígértette velem, hogy Daninek és Eleanornak elmondom. Úgyhogy most itt ülök Eleanor lakásán és   6 szem szegeződik rám amitől felettébb kényelmetlenül érzem magam.

- Terhes vagyok. Zayn nem tudhatja meg. Nem sokár elköltözök. Nem mondhatjátok el senkinek. A srácoknak se mert akkor biztos megtudja Zayn. A kapcsolatot tartanunk kell. Ne engedjétek, hogy Zayn utánam jöjjön abból csak a baj lesz - hadartam el gyorsan.

- Ashley. Ebből semmit nem értettünk csak, hogy... terhes vagy. Ez igaz? - kérdezte aggódó tekintettel Eleanor mire bólintottam.

- Tényleg elköltözöl? És hogy várhatod el, hogy ne mondjuk róla semmit Zaynnek? Hiszen ő az apja! - csattant fel Danielle.

~15. nap~

-Szertelek Zayn - csókoltam meg hosszan - Ezt sose feledd.

- Én is szeretlek Ashley - csókolt meg ő is.

~16. nap~

A kulcsot és a kis üzenetet amit még tegnap írtam Zaynnek az ágyon hagytam... Ő most nincs itthon. A Stúdióban vannak. Sajnálom, de nincs más választásom. Nem cseszhetem el az életét. Nem kötelezhetem ilyen dolgokra...

~*~

- Nagyon hiányozni fogsz! - ölelt meg Kelly. - Majd meglátogatlak és beszélünk amikor csak tudunk rendben?

- Ne merd nagyon megerőltetni magad és ne merj nekünk idegeskedni - ölelt meg Danielle is.

- Nagyon hiányozni fogsz - jött oda Eleanor - Ne felejts értesíteni, hogy kisfiú vagy kislány és majd küldj képet meg minden ilyesmi.

- Rendben, rendben és rendben. Nagyon hiányozni fogtok! Nagy ölelés? - kérdeztem majd egymás nyakába borultunk és úgy sírtunk.

~*~

A ruháimat pakoltam épp a szekrénybe amikor Mark belépett a szobába.

- Tényleg nagyon hálás vagyok, hogy befogadtál és ígérem, hogy nem fogok sok vizet zavarni plusz amint lehet kiköltözöm egy másik lakásba - mondtam.

- Jaj ne viccelj már. Szívesen látlak és legalább nem egyedül vagyok ebben a nagy házban. Plusz nem hagyhatok egyedül egy állapotos anyukát. Nem lesz gond ha egy kis gyerek zaj is betölti a csendes házat - mosolygott.

~30. nap~

Haza felé tartok a WWE központból. Szabadságot kértem. Szerencsére meg is adták, ráadásul egy 2 évre, hogy tudjak foglalkozni a babával ha megszületik. Zaynnel azóta sem beszéltem.  A vele vagy a bandával kapcsolatos híreket is kerülöm. Kelly szerint nagyon ki van bukva és alig tudja visszatartani Eleanort és Danit, hogy mindent elmondjanak mindenkinek. Remélem nem kotyognak ki semmit.

~81. nap~

Ma Zayn írt egy sms-t amit már hajlandó voltam megnézni, de lehet nem kellett volna. Újra sírtam. Azt írta hiányzom neki és, hogy nagyon szeret. Nem kérdezte miért hagytam ott vagy mi történt. Azokat már lehet megtette az előző sms-ekben amiket inkább figyelmen kívül hagytam...

~115. nap~

Ma meglátogatott Kelly, El és Danielle. Itt lesznek nálam három napig hát nem csodás? A fiúk úgy tudják, hogy wellnes hétvégén vannak. De jó ez így. Egy cukrászdában voltunk ahol volt egy nagyon édes kislány. Az öccse szokta nézni a műsort így felismert. Nagyon aranyos volt ő is. Már várom, hogy a saját babám tarthassam a kezemben.

~118. nap~

Daniellék ma mennek el, de még eljöttek velem az ultrahang vizsgálatra. Kiderült, hogy fiam lesz. Zayn pedig, hogy szeretett volna egy kislányt... De mindig azt mondta nem baj az se ha fiú. Remélem azért ha egyszer kiderül nem fogja bánni.

- Hogy fogják hívni? - kérdezte Kelly mikor kijöttünk.

- Zain... Zain Jordan Malik - suttogtam.

- Szép. Ez csak most jött vagy már gondolkoztál rajta? - kérdezte El.

- Gondolkoztam - mosolyodtam el.

- Nekem tetszik - mondta Dani.

~207. nap~

Anyáék ma érkeznek és itt maradnak nálam két hétig. Ennek nagyon örülök. Végre láthattam a húgomat is aki nagyon sokat nőtt és tetszett neki a pocakom alig lehetett róla levakarni. Eszembe jutott Zayn. Lehet tőle szokta el. Emlékszem mennyit lógott anya pocakján mikor ő terhes volt. Lehet az enyémen is annyit lenne? Ezt sajnos már sosem tudhatjuk meg.

~223. nap~

Ma vettünk egy kutyát. Nagyon aranyos. Neki is tetszik a hasam. Mindenki mondja, hogy megszépít a terhesség pedig én ma is csak sírtam. Vajon miért van ez? Egyébként az normális, hogy minden nap felteszem a fejhallgatót a hasamra és One Directio számokat játszok a fiamnak, meg lejátszom neki az interjúkat, hogy megismerje az apukája hangját? Teljesen elment az eszem, de ettől valahogy jobban érzem magam. És neki is tetszik. Mindig mikor hallja Zaynt vagy a bandát érzem, hogy mocorog.

~261. nap~

Nagyon izgulok... Ez normális? Egyre gyakrabban érzem az összehúzódásokat. A kórházban vagyok és itt van mindenki. A családom, Kelly, Dani, El. Csak Zayn és a srácok hiányoznak, de mit tegyünk ha ők nem tudhatnak rólunk? Mindenem nagyon fáj. Valaki segítsen!

~270. nap~

 

Ma haza hoztuk a kicsi Zainiet. A lányok még mindig itt vannak és úgy érzem egy ideig még maradnak is a családommal együtt. Még jó, hogy Mark nem tett ki és ilyen nagy házban lakik. Mindenki imádja a csöppséget. Danielle kitalálta, hogy az ő nagynéniének az unokájának a fia így mindenhová rakosgatják ki róla a képet és még a fiúknak is mutogatják. Ezt nem bánom legalább Zayn is látja a fiát.

~325. nap~

Nagyon jól megvagyunk. A szüleim már elmentek, de itt hagyták Lizziet egy kis időre. 1 hónap múlva megy haza. Nagyon szeretek velük lenni és Liz megzabálja Jordant. Nagyon aranyosak együtt. Sokat beszélünk a lányokkal is skypeon. Zayn végre kezdi kiheverni a dolgokat. Már sms-t sem ír. Ez valahol boldogsággal is eltölt meg nem is. Hiányzik, hogy írjon és ő maga is. Vajon, hogy van? Azt tudom, hogy végre kijár a házból és mostanában egyre többet nevet. Ez jó hír. Én is egyre többet nevetek hála a kis jövevénynek.

~324. nap~

Jordi egyre csak nő és nő. Kis duci lett. Talán azért mert túlságosan is etetném? Nem akarom, hogy csont sovány legyen. Ahogy nő egyre aranyosabb is, de komolyan. Nagyon szeretem.

~626. nap~

Ma lettünk egy évesek. Itt volt az egész család és a lányok is. Majd elfelejtettem Liam tudomást szerzett róla, hogy a barátnője nagynéniének az unokájának semmilyen gyereke nem született így hát kénytelenek voltunk elmondani neki az igazat. Tőle pedig megtudta a többi fiú is szóval most mindenki itt ünnepel egyetlen személy kivételével... Egyébként minden nap meghallgattatom a fiammal az apukáját és bandáját még videókat is mutatok neki. Mindig elmondom neki, hogy ő az igazi apukája és, hogy Mark nem az apukája. Tudom, hogy nem sokat ért belőle, de nem baj. Ma betettük neki a dvd-t amin a This Is Us-van. A fiúk filmje. Ebbe még én is benne vagyok... Mikor az apukája volt csodák csodájára kimondta élete első szavát ami az "Apa" lett. Talán mégsem volt hülyeség, hogy magyaráztam neki?

~1008. nap~

Visszajöttem dolgozni. Még mindig imádom ezt a helyet. Már nagyon hiányoztak az itt dolgozók. És el sem hiszem megnyertem a WWE Díva bajnoki övet! Ez hihetetlen. Egész életemben erről álmodtam.

~1384. nap~

Épp a Kleinfeld esküvői üzletben vagyunk és Daniellenek választjuk ki a tökéletes ruhát. Jordannek nagyon tetszik itt minden alig tud megmaradni a fenekén. Nemrég lett 3 éves. Olyan mint egy hiperaktív kismalac. Nagyon aranyos csinálna mindent még azt is amit nem tud vagy éppenséggel nem lehet. Dani mint mindig most is csodálatosan néz ki. El sem hiszem, hogy pár hónap múlva esküvő.

~1468. nap~

Danielle meggyőzött, hogy hozzam a kis Zainiet is az esküvőre. De én félek. Teljesen tisztában van azzal, hogy Zayn az apukája. Megismeri a hangjáról vagy csak ha meglátja. Félek, hogy elszólja magát. Teljesen kétségbeestem.

- Helló Ashley - halottam meg egy ismerős hangot mire hátra kaptam a fejem. Ő volt. Ott állt előttem három év után most először.

- S-szia Zayn - nyeltem egy nagyot. Igazság szerint annyi mindent szerettem volna mondani neki, de nem volt hozzá elég erőm.

- Miért van a kis Jordi nálad? - érdeklődött majd közelebb jött és megfogta a kezét. Jordannek pedig felcsillantak a szemei. Volt köztük valami megmagyarázhatatlan.

- Szia - köszönt édes hangon Jordi.

- Szia. Megyünk játszani? - kérdezte Zayn mire ő bólintott. - Ide adod? - kérdezte.

- Nem is tudom... - vonakodtam de ő kivette a kezemből - Ez nem jó ötle... -mondtam volna, de otthagytak mire én utánuk szaladtam.

~1624. nap~

Dani és Liam boldog házasok, Louis pedig tervezi, hogy megkéri Eleanor kezét. Harry és Kelly pedig nagyon jól elvannak barát/barátnő kapcsolatban. Zayn nagyon megkedvelte a fiát. De még mindig nem tudja. Most is úgy vannak itt, hogy Danielle hamarabb jött mintha elhozta volna a rokonától a szeretett kisfiút. Most is csak nézem ahogy majd összeroppantják egymást a szeretetükkel. Nem értem, hogy Zayn miért szereti ennyire. Talán mélyen belül érzi, hogy valami kapocs van közte és Jordan között?

~1628. nap~

 A fiúk ma mennek el. Mióta felkeltem rossz érzésem van ezzel a nappal kapcsolatban vajon miért? Nagyon sok idő eltelt azóta, hogy otthagytam Zaynt mégis ugyan úgy érzem, a szerelmét. Nem változtak semmit az érzéseim. Ezalatt a három nap alatt Zayn nagyon furcsa volt. Még Markkal is furán viselkedett. Egyszer mikor senki nem volt ott meg is csókolt amit egyáltalán nem bántam. Hiányzott a csókja.

- Hé Zaynie! - szólta el magát Kelly mire elejtettem a tálcát amin vittem a limonádét és kettővel több fej fordult felé mint kellett volna. Zayn, Jordi és én is őt bámultuk.

- Kelly - nevettem el magam ilyen "kinyírlak" hangon - Miket beszélsz?

- S-sajnálom - mondta majd kiment a szobából mindenki más pedig utána. Miért hagynak itt? Szegény Jordi csak nézett maga elé ezért gyorsan felkaptam majd én is indultam volna kifelé, de egy kéz megállított.

- Jordan... Az én fiam ugye? - nyelt egy nagyot Zayn, de én enm mondtam semmit. - Az isten szerelmére Ashley! A miénk ugye?!

- I-igen... sajnálom én csak... - mondta volna, de Zayn elkezdett vigyorogni. - Most meg min vigyorogsz? Tudod ez egyáltalán nem vicces!

- Ash. Van egy közös fiúnk. Sírjak miatta? Ő a miénk. A mi szerelmünk gyümölcse - mondta mire elkezdtem könnyezni. 

- Ne sírj. Örülj. Légy boldog. Itt vagyok. Itt van a családunk. Ez a mi családunk.

- De sírok. Ott hagytalak Zayn. Én nem akartam. Vagyis... Érted. Sajnálom. Annyira hiányoztál - zokogtam a karjaiban. - Szeretlek Zayn. Nagyon szeretlek.

- Én is Ashley. A múltbéli dolgokat felejtsük el és kezdjük újra rendben? Hagyjunk magunk mögött mindent oké? - kérdezte mire bólintottam ő pedig megcsókolt.

~1723. nap~

Zayn ma megkérte a kezem. Boldogan és hezitálás nélkül mondtam igent. El sem hiszem, hogy az óriási hibám után minden ilyen jól alakul. Miután visszaköltöztem Zaynhez voltak kisebb veszekedések, de próbáltuk ezeket elkerülni a kicsi miatt. Végül is Zayn jobban fogadta a dolgot mint képzeltem.

~1793. nap~

Nászúton vagyok. El se hiszem, hogy Mrs. Malik lettem. Jordi anyáékkal van. Most ők vigyáznak rá. Csodálatos ez a hely. Igazán imádom. Most viszont mennem kell. Túl elfoglalt vagyok ;)

~2000. nap~

Végre Zaynnel vagyok ultrahangon. El se hiszem, hogy eljött ez a nap is. Alig várjuk, hogy kiderüljön a baba neme és, hogy végre láthassuk. Most jöttünk először ultrahangra. Hamarabb nem szerettünk volna. Zayn nagyon reménykedik, hogy lesz egy lánya és őszintén szólva én is.

- Mr. és Mrs. Malik boldogan jelentem be, hogy önök dubláznak és két kislányuk lesz.

- Ez azt jelenti, hogy? - kérdeztem mire az orvos bólintott.

- Ikreik lesznek.

- Ez az! - ugrott fel Zayn mire az orvossal elnevettük magunkat.

~*~

 - Vajon Jordan mit fog szólni? - kérdeztem a kocsiban - Nagyon kis öcsit szeretett volna erre most kap két húgot - nevettem.

- Idővel bele törődik. Biztosan örülni fog neki így is. Majd megértetjük vele, hogy Destiny és Hope igazán aranyos és szófogadó kis húg lesz.

- Hope és Destiny? - húztam fel a szemöldököm mosolyogva.

- Igen. Hát nem aranyos? Hope és Destiny Malik. Csodás - mosolygott rám.

- Hát ha te mondod - nevettem majd Zayn összekulcsolta ujjainkat.

- Szeretlek - mosolygott rám csillogó szemekkel.

- Én is szeretlek - viszonoztam mosolyát.

VÉGE

Sziasztok! Most jött el az a pillanat amikor már - sajnos - unom ezt a blogot :\ Ezért itt van az utolsó - nagy bánatomra - összecsapott rész :( Igen ennyi telt tőlem. Nagyon sajnálom :\ De vannak különböző problémák az egyik például az, hogy nem érzem azt a varázst amit illő lenne ha egy ember Directioner a másik pedig, hogy már rég be akarom fejezni ezt a blogot, de semmi kedvem nem volt hozzá részt írni... Úgyhogy tegnap eldöntöttem, hogy a hónappal együtt lezárom ezt a blogot is. Nagyon sajnálom, hogy ezzel csalódást okozok és tudom, hogy nem ezt vártátok tőlem és, hogy ez a fanfiction is egy sokkal, de sokkal tisztességesebb befejezést érdemelt volna... Tényleg nagyon röstellem :( Így "részletesebben" is csak azért fejeztem be mert tervezek egy blogot ami ennek a folytatása, de abból lehet nem lesz semmi viszont még nem biztos. Mert őszintén szólva letudtam volna annyival, hogy ez meg ez hozzá ment ehhez ez meg megcsalta ezt meg azt azzal ez történt ezzel meg ez és ki boldogan és szomorún élte tovább kis életét. Tudom, hogy köcsög vagyok, de sajnos ez is egy oldalam :S
Nagyon szépen köszönöm, hogy támogattatok a hónapok során és, hogy olvastátok a blogomat! Örök hálám ♥

Remélem a többi blogom is olvasni fogjátok :) Holnap még kiteszek egy kis közleményt és utána már nem foglak zargatni titeket :$

Minirigó xX