"Otthon édes otthon"
/Zayn szemszöge/
Mikor felkeltem elkezdtem összepakolni Aj-nek azt a kevés cuccát ami itt volt.Ilyen tíz óra körül mikor már összepakoltam felkeltettem Aj-t.
-Édesem,édesem ideje felkelni mehetünk haza.-mondtam halkan miközben kicsit megráztam.
-Mi már ilyen hamar?-kérdezte felhőtlen arccal.
-Igen ilyen hamar vagyis nem is annyira hamar már tíz óra múlt öt perccel.
-Nekem még a tíz óra is korán van.-mondta mosolyogva.
-Hagytam kint ruhát,segítek felöltözni.-mondtam perverz mosollyal.
-Köszi nem kell...ennyit még megoldok egyedül azt hiszem...-válaszolt kissé bizonytalanul.Az ölembe kaptam majd bevittem a fürdőbe és letettem egy székre majd hagytam átöltözni közben pedig az orvos meghozta a zárójelentést és kijelentette ,hogy mehetünk.Mikor Aj szólt ,hogy mehetek érte (mivel nem fogom engedni ,hogy kerekesszékbe üljön) az ajtón belépve megláttam és még így begipszelt lábbal is csodálatosan nézett ki.
-Gyönyörű vagy.-mondtam a tipikus mosolyommal.
-Mondd ezt annak akinek nincs plusz 5 kiló a bal lábán...-mondta fintorogva.
-Honnan tudod ,hogy nem magamnak mondtam? Tudod ott a tükör melletted és abban látom magam.-kicsit szórakoztam vele.
-Hahaha kis egoistám.-mondta majd széttárta a karját jelezvén ,hogy menjek oda és öleljem meg.Én úgy is tettem csak még egy csókot is loptam.Felkaptam az ölembe de csak óvatosan ,hogy ne fájjon a lába majd megfogtam a táskáját vagyis csak próbáltam több kevesebb sikerrel...
-Majd én viszem.-mondta majd nyújtotta a kezét a táska felé.
-Arról szó se lehet.-ráztam a fejemet.
-Na ne makacskodj add csak ide.-mondta egy bíz bennem nem lesz baj pillantással én pedig odaadtam neki a táskát.Mikor már a fél kórházon végigmentünk Aj megszólalt.
-Te most tényleg mindenhova így akarsz cipelni?
-Hát úgy terveztem.-mondtam aranyosan.
-Hát akkor tervezd máshogy nem vihetsz mindenhova az öledben...Habár megtudnám szokni.
-Na látod? Akkor meg marad ez a felállás.
-És ha nem leszel otthon akkor?
-Hát majd mindent odarakok köréd te pedig majd...-ekkor megakadt a szavam nem tudtam erre mit válaszolni.
-Na látod...muszáj lesz az a szék.
-Nem szó se lehet róla.Nem fogod magad emiatt kellemetlenül érezni.-tiltakoztam.
-De Zayn nem feküdhetek egész nap az ágyban és azt várni ,hogy mikor jössz ,hogy kivigyél valahova.Az még kellemetlenebb lenne szóval arra gondoltam ,hogy...-itt hezitált egy kicsit szóval biztos valami eltitkolt dolgot akar mondani.-rendeltem olyan valamit amibe beleülök és akkor megy, a nevére nem emlékszem.-mondta a végét elröhögve.
-Micsoda? Te nélkülem intézkedtél?
-Valami olyasmi.-mondta miközben az ujjaival szórakozott.
-De hát miért?
-Azért mert ha nem vagy otthon nekem akkor is el kell jutnom valahogy a mosdóba meg a konyhába stb...
-Jól van...-mondtam morgolódva.-Ez ellen már úgyse tudok mit csinálni...
-Hát nem.-mondta győzelemittas fejjel majd megcsókolt.A recepción kijelentkeztünk majd elmentünk hozzám ott gyorsan összepakoltunk majd hazamentünk.A nappaliban már ott volt összerakva az elektromos kerekesszék...Amit őszintén szólva gyűlöltem.Aj nem mozgássérült ,hogy ilyen keljen neki de mégis szüksége van rá...és ez elszomorít nagyon... és ezt Aj is észrevette rajtam.
-Nyugi,hidd el jó ,hogy itt van.
-Nem,nem hiszem ,hogy jó...De ha te ezt szeretnéd akkor legyen beadom a derekam.
-Mondtam már ,hogy mennyire szeretlek?
-Ma még nem.
-Akkor most mondom,Szeretlek!
-És én mondtam már?
-Nem ma még nem.
-Akkor most én is mondom,Szeretlek!-majd szenvedélyesen megcsókoltam ő pedig átölelte a nyakam és kicsit a hajamba túrt,amit nem igazán kedvelek ezért ilyenkor mindig beletúrok az övébe.Mikor haza értünk már dél lehetett szóval bevittem a konyhába majd leültettem a pultra és egy széket tettem a lába alá.
-Köszi.-mondta majd megpuszilt.
-Nincs mit.És spagetti jó lesz ebédre?
-Van más választásom?
-Hát nem igazán a repertoárom kb itt kifogyott.-mondtam majd elnevettük magunkat.
-Igen jó lesz.Azt szeretem.-gyorsan összedobtam a spagettit majd kiszedtem stb...Mire befejeztük az ebédet már fél kettő volt.Bevittem a hálóba aztán a cuccomat is majd elkezdtem kipakolni.
-Édesem gyere ide mellém.-mondta kiskutyaszemekkel.
-De pakolnom kell.
-Nem baj én azt akarom ,hogy átölelj és mellém feküdj,és egy beteget kényeztetni kell.-mondta perverz mosollyal.
-Elvan törve a lábad és te arra gondolsz?
-Hát nem pontosan arra...de olyasmikre.-mondta nevetve.Odamentem befeküdtem mellé majd átöleltem és elkezdtem simogatni a hátát.Persze mindezt óvatosan mivel nem akartam ,hogy legyen valami gond a lába miatt.Ashley sorosan ölelt úgy éreztem ,hogy az egész világon csak mi ketten vagyunk és senki nem zavarhat meg minket és teheti tönkre ezt a csodálatos pillanatot. Pont csókoltam volna meg amikor kiderült ,hogy megint tévedtem...Lou nyitott ránk...
-Ohh,jaj már megint...Sajnálom srácok megyek is.-mondta.
-Már mind egy elbasztad a hangulatot.-fogalmaztam kissé erősen mire Aj oldalba bökött.
-Semmi gond Lou gyere csak beljebb.-mondta Aj kedvesen.
-Az a helyzet ,hogy nem vagyok egyedül.-vakarta a fejét.-itt vannak a többiek is a lányokkal együtt.
-Ki gondolta volna?-kérdezte ironikusan Ash.A többiek bejöttek de engem nem zavart még mindig ott feküdtem életem értelmével a karomban az ágyon.Végül is már a barátnőm akkor meg nem fogok szégyenlősködni a barátaink előtt...A skacok egy csomó édességet meg gyümölcsöt ja és persze lufikat hoztak.
-És ,hogy van a kis balesetesünk?-kérdezte Danielle aranyosan.
-Köszi soha jobban.-próbált viccelődni Aj amin persze mindenki mosolygott.
-És meddig leszel még ágyhoz kötve?-jött a kérdés Kellytől.
-Elvileg egy hónapig utána pedig leveszik a gipszet és egy hétig mankóval fogok közlekedni.
-Akkor egy hónapig nincs suli?-kérdezte Eleanor.
-Nincs de remélem Kell mindig hozni fogja az aktuális anyagot.-mondta Kellyre nézve.
-Örülünk ,hogy haza engedtek.-mondta Liam a többiek pedig csak bólogattak.
-Igen nagyon örülünk,érzem most ettetek spagettit maradt még?-vetette fel a kérdést Niall.
-Igen maradt ott van a konyhapulton.-mondtam Niallnek amire ő bólintott és kiment a kajáért majd vissza jött.
-Milyen volt a szüleidnél?-kérdeztem miközben Harryt néztem.
-Jó,nagyon feldobott ,hogy újra láthattam őket és Kellyt is nagyon bírták.-mondta nagy mosollyal.
-Sajnálom...sajnálom ,hogy miattam kellet otthagynotok a szüleid...-mondat Aj lesütött szemmel erre én megsimogattam és egy puszit nyomtam a feje búbjára.
-Semmi baj amúgy is indulni akartunk ugye szerelmem?
-Igen édes pont indultunk volna.-még egy pár órát beszélgettünk majd háromkor el kellett menni a fiúkkal koncertre és dedikálásra amihez egyáltalán nem volt kedvem és Ashleyt se akartam magára hagyni.Viszont a rajongók számítanak rám és Aj se akarná ,hogy elhanyagoljam a Directionereket mivel ő maga is az és átérzi amit ők.
/Ashley szemszöge/
Miután a fiúk elmentek a lányok még maradtak és kibeszéltük a dolgokat magunkból.
-Yee,végre elmentek.-mondta örömmel Kelly.
-Miért?-kérdeztem kíváncsian.
-Például mert már majdnem szétszedték a házat és csak most költöztünk ide?Tudod én nem akarok új házat keresni ez olyan kis tökéletes.
-Mostanában nagyon unom Liam kanál fóbiáját vagy nem is tudom mi az...szeretem meg minden de még mindig nem értem ,hogy tud félni a kanáltól.-forgatta a szemét Dani.
-Igen ez egy vicces dolog.-mondta El.
-Hát akkor én mit mondjak? Akárhányszor Zaynnel alszok mindig kell valami kis fény különben nem tud elaludni mert fél...Komolyan mondom ,hány éves tíz?
-Akkor Hazzról ne is beszéljünk...Mikor csak kettesben vagyunk mindig meztelenül akar rohangálni,ez az elején vicces volt de most...kikészít vele.
-Lou ő még mindig tökéletes a poénjaiból sose elég mindig megnevettet és azt hiszem minden nappal egyre jobban szeretem.-mondta El miközben látszott rajta ,hogy a fellegekben jár.
-Tuti ,hogy neki is van valami kis hibája szóval ki vele.-mondta Dani.
-Igen Eleanor tudni akarjuk.-mondta Kelly.
-Méghozzá most rögtön akarjuk.-mondtam én nevetve.
-Oké,oké hát néha szokott álmában énekelni vagy járkálni viszont énekelni nem valami tisztán...-erre mindenki röhögni kezdett.
-Én meg most nem nagyon tudom mi lesz mivel Zaynnel még sose töltöttünk együtt egy hónapot vagy olyan értelemben ,hogy együtt lakunk.
-Mi Zayn ide költözött?-kérdezte Kelly meglepetten.
-Nem dehogyis csak egy hónapon keresztül itt fog aludni az nem ugyan az.
-De már majdnem.-mondta El célozgatva.
-És megvolt már?-kérdezte Dani arra célozgatva én pedig tettem a hülyét.
-Mi? Miről beszélsz?
-Tudod jól mire célzott,na megvolt már?-hangzott el újra a kérdés csak most El szájából.
-Dehogy is még szűz vagyok!-ordítottam el magam viszont nem kellett volna...-Meg amúgy is csak két napja vagyunk együtt.-ráztam a fejem nem helyeselvén az elképzeléseiket.-Inkább kérdezzük Kellyt ő már több hónapja együtt van vele.
-Ha tudni akarod még én is szűz vagyok.Viszont már párszor próbálkozott de még nem nagyon éreztem rá készen magam.
-Még nyár elején Beckkel nem úgy tűnt...-mondtam célozgatva arra az esetre amikor rajta kaptam őket a kanapén erre Kelly megdobott egy párnával és egy párnacsata kerekedett az egészből.A nap végén Dani és El elbúcsúztak majd Kellyvel megvacsiztunk aztán bement ő is a saját szobájába majd én is az enyémbe,átvettem a pizsim ami mindig egy francia bugyi és egy topp aztán elaludtam.Nem vártam meg Zaynt mivel mondta ,hogy csak ilyen este tizenegy felé jön úgyhogy inkább elaludtam. Este tizenegy óra tizenhárom kor arra keltem ,hogy Zayn boxerben mászik be mellém majd átölel és alszik szóval én is vissza aludtam.Megtudnám szokni ,hogy minden este így alszok el az oldalamon életem szerelmével.Csak megsúgom csodálatos érzés.
Minirigó x
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése