"Végre szabad vagyok"
/Ashley szemszöge/
Mikor kinyitottam a szemem Zayn csodaszép barna szemeivel találtam szemben magam.Ő is fent volt és én is,de mi csak néztük egymást majd megszólalt.
-Szeretlek barnalobonc.-mondta azzal a szédítő mosollyal.
-Én is szeretlek tinibálvány.-mosolyogtam rá vissza majd megcsókoltam.A pihenésnek hála amit Zaynnek köszönhetek mivel nem hagyta ,hogy akármit is csináljak...Ma leveszik a gipszemet ami azért is jó mert a karácsonyi képeken nem kell gipszelt lábbal vagy mankóval állnom.Zaynnel pontosan 17 napja vagyunk együtt szóval még nem igazán tudjuk ,hogy hol karácsonyozunk mert szeretnénk együtt meg a családdal is.Összeboronálni őket meg még elég korai lenne.De térjünk vissza a témához ma végre szabad leszek vagyis a bal lábam de szinte ugyan az mivel a napom 80%-át ágyban töltöttem ami az elején még jó is volt de utána meguntam...
-Hányra kell menni?-kérdeztem.
-Azt hiszem egyre de nem biztos az is lehet kettő ,de várj mindjárt megnézem.-elővette a telefont majd megnézte ,hányra van időpontunk.-Igen egyre.
-Végre leveszik ezt a valamit.-mondtam boldogan.
-Igen le.-szólt vissza majd megpuszilt.
-Zayn most egy fura dolgot fogok kérni ami hamarabb is eszembe juthatott volna de na...Szóval aláírnád a gipszemet?-néztem rá kiskutyaszemekkel erre Zayn elnevette magát.
-Te most komolyan ezért voltál ilyen ideges?
-Hát igen mivel ez olyan fura főleg most ,hogy leveszik a gipszet és...
-Nyugi szívesen aláírom.-felállt keresett egy alkoholos filcet egy pirosat majd aláírta és egy szívet rakott utána aztán megcsókolt.
-Tökéletes.
-Nekem mondod?-jelentette ki majd kitette a kezét két oldalra,átölelt és csókolgatni kezdett ami mindig nagyon jól esik.Az egész testem bizsereg és átjárja a forróság ilyenkor és a hasamban mintha több millió pillangó röpködne csodálatos érzés.Én is vissza csókoltam majd átöleltem és a megszokáshoz híven megint félbeszakítottak.
-Nem akarom zavarni a turbékoló galambokat de szeretném tudni ki mit kér ebédre.-mondta Kelly ennivaló fejet vágva.
-Te mit eszel?-kérdeztem miközben Zayn gondolkozott.
-Rántott sajtot sült krumplival.-válaszolt Kell.
-Az jó lesz nekem is.-vágta rá az én kis szerelmem.
-Nekem is.-gondoltam ha már mindenki azt eszik akkor jó nekem is ne kelljen csak miattam mást is főznie...Erre Kelly sarkon fordult és kiment az ajtón.Mi pedig folytattuk az előbbi kis együttlétünk.Kicsit romantikáztunk vagy ,hogy mondjam és félóra múlva szólt Kelly ,hogy kész a kaja.Zayn felkapott az ölébe és kivitt az ebédlőbe majd leültetett egy székre és helyet foglalt mellettem.Megebédeltünk közben beszélgettünk egy keveset aztán felöltöztünk,beültünk a kocsiba és elindultunk a kórházba.
Nem kellet sokat várni mivel rögtön behívtak minket a rendelőbe.
-Üdvözlöm Miss.Mendez, Mr.Malik.-mondta majd kezet fogott Zaynnel aki pedig visszaköszönt egy "Üdv" -vel én pedig csak "Jó napot"-oztam neki egy sort.
-Szóval a gipszet kell levenni ugye?
-Igen hála az égnek,már kicsit zavaró volt.
-Eltudom képzelni.Egyébként szép aláírás a múlthéten még nem volt itt.-mondta mosolyogva.
-Köszönjük ma csinálta Zayn.
-Szép munka habár gondolom már rutinos benne.
-Valahogy úgy.-miközben beszélgettünk az orvos leszedte a gipszet fura volt újra szabadnak érezni a lábam és közben csodás is.Befáslizta a lábam majd ideadta a mankót én pedig próbáltam vele közlekedni...de csak próbáltam mivel kiderült ,hogy nélküle sokkal jobban mennek a dolgok szóval a mankó kilőve helyette csak simán mentem mint mindig egy kis bicegéssel megspékelve viszont Zayn segített (olyan rendes és aranyos mikor a gipsz rajtam volt akkor is folyton csak ugrált ott nekem úgy ,hogy nem is kértem meg lestem minden kívánságom) menni tehát nem volt gond.
-Na akkor a mankót azt elvetettük marad a sima járás.Minden nap legalább félórát tornáztatni kell a lábát gondolom ebben a párja majd segít.
-Igen persze.-mondta Zayn miközben csak bólogatott erre én megsimogattam a fejét.Elköszöntünk az orvostól aki adott még néhány tanácsot meg ,hogy egy nap legalább két órát pihentessem a lában és ha Zaynen múlna lenne abból huszonnégy óra is de nem rajta hanem rajtam múlik meg még ,hogy minden este cseréljük a kötést amit megmutatta ,hogy hogyan is kell pontosan.Mire elindultunk már délután két óra volt.
Beszálltunk a kocsiba (végre már egyedül is betudok szállni) majd elindultunk.Zayn vezetett mint mindig (tudni illik nekem még nincs jogsim mert anyáék 18 éves koromig nem engedték télre pedig nem akarták ,hogy menjek ezért még mindig nem kezdtem el hanem csak tavasszal fogom...De szerencsére Kelly azt mondta megvár ezért legalább nem egyedül fogom csinálni.
-Arra gondoltam ,hogy benézhetnénk anyáékhoz.
-Még csak most vették le a gipszet te meg már megint mennél?
-Még szép.-mondtam széles vigyorral az arcomon.-Éppen elég volt nekem 17 nap a házba zárva.
-Jó ha ennyire akarod akkor bemehetünk.
-Ez az.-és a kezemet ökölbe szorítva húztam a mellkasomhoz [ez az a bizonyos ez az-os mozdulat nem tudom jobban elmagyarázni remélem értitek xD ] És Brentwood felé vettük az irányt.
-Amúgy si már eléggé régen láttam Dinat szóval fel is hívom ,hogy most ráér-e.Kíváncsi vagyok a pocijára.
-Tényleg ő is terhes.És már én is régen beszéltem vele meg Phillel is így hát benne vagyok.-mondta majd felhívtam Dinat ,hogy ilyen öt felé nincs-e kedve átjönni anyáékhoz ugyanis mióta terhesek anyával eléggé sokat vannak együtt vásárolgatnak a kicsiknek meg ilyesmik, csupa kismamás dolog...vissza térve a lényegre azt mondta szívesen átjönne voltaképpen a mai napot anyáéknál töltjük Zayn bánatára.
-Na mit mondott?
-Átjönnek öt felé ott vannak.
-Olyan későn?-nézett rám Zayn csodálkozva.
-Hát igen mivel mire odaérünk anyáékhoz lesz három,fél négy és apáékkal is szeretnék egy kicsit foglalkozni már több mint két hete nem láttam őket.
-Ezzel az erővel már az én szüleimhez is elmehetnénk.
-Felőlem,én bírom őket és a tesóidat is olyan aranyosak.
-Ja,aranyosak.-mondta Zayn ironikusan de én tudom ,hogy szereti őket és szerinte is aranyosak.A kis szóváltást követően elővettem a telefonom és híreket olvasgattam és mivel már úgyis olyan régen jelent meg Zaynről cikk ezért most jó hogy volt méghozzá egy olyan amiben én is szerepeltem...
-Szerelmem nézd csak.
-Bocsi de most inkább az utat figyelném.
-Ja tényleg akkor mondom én.Kiadtak egy cikket amiben ez áll:"Olybá tűnik Zayn Malik jelenlegi barátnőjét egy kisebb baleset érte.A lábán egy nagyobb gipsz foglalt helyet a fiatal énekes aláírásával.A gipszet ma távolították el mivel a kórházból kijövet már nem díszelgett a csodás lábán az aláírással ellátott tinilányoknak felbecsülhetetlen gipszen.A pár boldogan sétált ki a kórházból kéz a kézben egymást csókolgatva.Eddig nem voltunk benne biztosak a twitteres kép alapján ,hogy Zaynnek barátnője van viszont most már tagadni se tudná.A kérdés viszont az ,hogy ki ez a szerencsés és titokzatos lány aki ellopta Zayn Malik szívét."
-Látod elloptad a szívem.-mondta majd rám kacsintott.
-Hát kösz ,hogy szólsz de ezt az újságcikk alapján is sejtettem.Azt hittem az állatkertes dolog után leszállnak rólunk...
-Ezt te se gondolhattad komolyan.Most ,hogy tudják ,hogy barátnőm van mindent megfognak tenni annak érdekében ,hogy mindent kiderítsenek rólad és rólunk.
-Hát az nagyon jó lesz mondhatom.-szóltam flegmán.-Amúgy a kommentek nagy része arról szól ,hogy "Sok boldogságot nekik." meg ,hogy "Örülök ,hogy Zayn megtalálta a boldogságot."
-Na látod a Directionerek nagy része is szeret.
-Ja nagy része...-Anyáékhoz negyed négy kor értünk.
Apa pont meccset nézett szóval Zayn be is ült mellé én pedig mentem anyával a konyhába.
-Olvastam a cikket.
-Én is...Most már mindig rajtunk fognak csámcsogni...
-Minden szerelemben van akadály a tiétekben a hírnév az.
-És a hírnév néha jó is,de néha már az agyamra megy...Mikor látom ,hogy Zayn rengeteg lánnyal ott pózol a képeken,de belül tudom ,hogy engem szeret de ez mégis fáj.
-Kicsim sajnos ez ellen nem tudsz mit tenni.És a karácsonnyal mi lesz?Díszíted már a házat?
-Anya még csak most szedték le a gipszet de igen díszítem most is épp azt csinálom látod?
-Jó ,oké bocsi elfelejtettem.
-Köszi.
-Zaynnel töltöd vagy ,hogy akarod?
-Nem tudjuk még erről nem beszéltünk nem akarjuk egymást elszakítani se a szüleinktől se egymástól.
-Akkor meg legyen nálad vagy Zaynnél és hívjátok meg az ősöket is.
-Nem akarunk még titeket ilyen korán összeboronálni hiszen még csak 17 napja járunk.
-Ez igaz de így legalább nem szakadtok szét.
-Amúgy szerintem úgy lesz ,hogy szenteste együtt leszünk meg talán a haverokkal aztán előtte vagy utána megyünk az ő szüleihez utána vagy előtte meg ide.
-Na látod megoldjátok ti.
-Vagy inkább csak próbáljuk megoldani.-mondtam kicsit fura hangsúllyal.Felálltam és odamentem anyához aztán pedig megfogtam a közepes nagyságú pocakját.
-Váltsunk témát.Hogy viselkedik a kis pocaklakó?
-Jól nagyon jól néha rúg egyet kettőt de semmi gond nincs vele.
-Az jó.Már alig várom a májust.
-Hát még én,Aj.
-Igen anya?
-Azt szeretném kérdezni ,hogy nem bánnád-e ha a szobád átalakítanánk gyerekszobává?-kérdezte kissé ideges hangon.
-Ajjj anya ne hülyéskedj már dehogyis bánom sőt szeretnék benne segíteni,meg alapból már máshol lakom és az én házamban szóval ha valahonnan haza kell költöznöm akkor a mostani otthonomba megyek.
-Persze ,hogy segíthetsz.-mosolygott rám.
-Pink lesz és szürke.
-Az nem egy kislánynak való.
-Dehogynem csak úgy kell megoldani.De ha nem szeretnéd akkor legyen világosabb bordós és fehér.
-Na már is jobban hangzik.
-Nyugi anya majd én megoldom.-kacsintottam rá.Majd még beszélgettünk.
/Zayn szemszöge/
Mikor ideértünk Aprilékhez én elfoglaltam a helyem Ryan mellett aki éppen meccset nézett.
-Zayn.
-Mr.Mendez.
-Már mondtam ,hogy tegezhetsz.
-Akkor Ryan.
-Szóval te és a lányom...Mióta is?
-17 napja.-eléggé kínos és feszült beszélgetés volt de na ilyen szerintem minden apuka és barátjelölt között van sajna...
-Az nem valami hosszú.-mondta szemrehányóan.
-Hát ha lehetne akkor felgyorsítanám az időt.
-Szóval minél kevesebb időt szeretnél tölteni vele?
-Nem nem dehogy is erről szó sincs életem minden percét vele akarom tölteni.-na jó ez nekem nem megy...
-Az előbb nem ezt mondtad.
-Tudom csak hát úgy értettem ,hogy ha rajtam múlna akkor már két éve is együtt lennénk.
-Csak kettő?
-Ryan nézd.
-Mr.Mendez.-most ez szórakozik velem az előbb mondta ,hogy tegezzem most meg magázzam? Nem értem az apákat...
-Mr.Mendez nézze.
-Nem nem csak vicceltem nyugodtan szólíts Ryannak.-ez most szopat vagy mi?
-Ryan én nem fogok köntörfalazni.Lehet más férfiak nem ezt mondanák önnek ha a lányával vannak de én azt fogom mondani ahogy érzek.Ebben a pillanatban úgy tervezem ,hogy az egész életem a lánya mellett töltöm ,de sose lehet tudni mit hoz a sors,lehetséges ,hogy ő talál valaki mást helyettem akivel jobban érzi magát és akit jobban szeret.Viszont az is lehet ,hogy én találok valakit akit jobban szeretek nála amit ebben a pillanatban kétlek,hosszú távra tervezek Aj-vel de még bármi közbejöhet de a lényeg az ,hogy én teljes szívemből szeretem a lányát és sose tudnám bántani.-erre a vállamra tette a kezét és megszólalt.
-Bátor vagy fiam és ez tetszik.-mikor ezt kimondta megkönnyebbültem azt hittem ezek után ki fog dobni a házból de nem.-Örülök ,hogy a lányom melletted kötött ki nem pedig valami kis töketlen anyámasszony katonája mellet.
-Köszönöm azt hiszem.-nem nagyon tudtam erre mit mondani.
-És történt már valami komolyabb dolog köztetek?-most ez arra céloz amire gondolok...
-Hogy érted?
-Tudod jól.
-Csók.
-Durvább dolgokra gondoltam.-most komoly a nemi életünkről kérdez...
-Aludtunk már együtt.
-Ajj fiam elvetted már a lányom szüzességét?-ez a kifejezés most komoly...
-Aj szűz?Úr isten ezt hangosan mondtam?
-A tudomásom szerint az és igen hangosan.De ezek szerint még nem fektetted le ennek örülök mivel csak 17 napja jártok.
-Addig nem is fogom még ő nem szeretné.-tényleg a barátnőm apjával beszélek a szexről ez...ez fura.
-Remélem is.-az kicsit furcsa volt ,hogy azt nem mondta mikor tehetem meg de végül is érthető ,hogy aggódik ezekért a lányával kapcsolatban ha nekem lesz lányom én is ilyen leszek és még kis hercegnővel is szerintem.
-Tudod majd ha odáig is eljutunk ,hogy Izabellának lesz fiúja akkor majd remélem ketten faggatjuk ki a srácot.-mondtam neki mosolyogva.
-Benne vagyok.-nevette el magát Ryan majd kezünkbe fogtunk két sört és összekoccintottuk az üveget.Egy ilyen háromnegyed óra múlva kopogtattak az ajtón és Aj rohant is kinyitni azon az alapon ,hogy biztos Dináék azok.
-Oh hello ,jó hogy itt vagytok csak titeket vártunk.
-Sziasztok,de miért mi lesz itt?-kérdezte Dina kíváncsian miközben rám nézett én meg csak feltettem a kezeim mert nem tudtam semmit.
-Rám ne néz nem tudok semmiről amúgy meg szia.
-Csak összedobtunk anyuval egy kis kaját ennyi.
-Ha mondjátok hozunk valami italt.-szólalt fel Ryan.
-Ajj ne hülyéskedj már inkább gyertek be.-majd Aj elkezdte befelé húzni őket és észrevette Dina nagy hasát ahogy levette a kabátot.-Hú ahhoz képest ,hogy milyen kicsi volt most elég nagy.-mondta miközben Dina hasát fogdosta kicsit fura volt de én se tudtam ellenállni a kísértésnek szóval felpattantam és én is tapizni kezdtem a hasát...eléggé fura pillanatkép volt Ryan meg csak nézett kb olyan fejet vágva ,hogy ezek most itt tapizzák a feleségem komoly?Pár percig Aj-vel csak ott fogdostuk majd elengedtük...
-Végre már azt hittem ,hogy a feleségemhez ragadtatok.-mondta nevetve. Ezek után bementünk az ebédlőbe megvacsiztunk majd kiültünk a nappaliba.
-És Dina megvan már,hogy milyen lesz a baba szoba?-kérdezte Ash.
-Szerintem piros és fehér.-válaszolt Dina.
-Az szép mi bordó és fehér szobát szeretnénk.-mondta neki April.
-Igen és én fogom berendezni meg minden.-vágta rá büszkén Aj.
-Remélem én is segíthetek.-szóltam közbe miközben átkaroltam Ashleyt.
-Hát arról szó sem lehet még az a szoba nincs kész oda férfi nemű lények be nem tehetik a lábát.-szögezte ki határozottan és megpuszilt erre mindenki nevetett...Még egy kicsit beszélgettünk aztán lenyomtunk egy gyors activity kört.Eléggé furcsa és vicces volt két terhesnőt is látni miközben ott mutogat meg minden.Aj-vel este nyolckor elindultunk haza.
Mire hazaértünk már este kilenc óra volt.Ash-el gyorsan letusoltunk sajna külön-külön majd bepattantunk az ágyba.Beszélgettünk egy kicsit elmeséltem neki az apjával való kis afférom amit végig röhögött...szép mondhatom,majd megnéztünk egy South Park-ot és egy Family Guy-t majd benyomtuk a szunyát.
Minirigó x
-Szóval a gipszet kell levenni ugye?
-Igen hála az égnek,már kicsit zavaró volt.
-Eltudom képzelni.Egyébként szép aláírás a múlthéten még nem volt itt.-mondta mosolyogva.
-Köszönjük ma csinálta Zayn.
-Szép munka habár gondolom már rutinos benne.
-Valahogy úgy.-miközben beszélgettünk az orvos leszedte a gipszet fura volt újra szabadnak érezni a lábam és közben csodás is.Befáslizta a lábam majd ideadta a mankót én pedig próbáltam vele közlekedni...de csak próbáltam mivel kiderült ,hogy nélküle sokkal jobban mennek a dolgok szóval a mankó kilőve helyette csak simán mentem mint mindig egy kis bicegéssel megspékelve viszont Zayn segített (olyan rendes és aranyos mikor a gipsz rajtam volt akkor is folyton csak ugrált ott nekem úgy ,hogy nem is kértem meg lestem minden kívánságom) menni tehát nem volt gond.
-Na akkor a mankót azt elvetettük marad a sima járás.Minden nap legalább félórát tornáztatni kell a lábát gondolom ebben a párja majd segít.
-Igen persze.-mondta Zayn miközben csak bólogatott erre én megsimogattam a fejét.Elköszöntünk az orvostól aki adott még néhány tanácsot meg ,hogy egy nap legalább két órát pihentessem a lában és ha Zaynen múlna lenne abból huszonnégy óra is de nem rajta hanem rajtam múlik meg még ,hogy minden este cseréljük a kötést amit megmutatta ,hogy hogyan is kell pontosan.Mire elindultunk már délután két óra volt.
Beszálltunk a kocsiba (végre már egyedül is betudok szállni) majd elindultunk.Zayn vezetett mint mindig (tudni illik nekem még nincs jogsim mert anyáék 18 éves koromig nem engedték télre pedig nem akarták ,hogy menjek ezért még mindig nem kezdtem el hanem csak tavasszal fogom...De szerencsére Kelly azt mondta megvár ezért legalább nem egyedül fogom csinálni.
-Arra gondoltam ,hogy benézhetnénk anyáékhoz.
-Még csak most vették le a gipszet te meg már megint mennél?
-Még szép.-mondtam széles vigyorral az arcomon.-Éppen elég volt nekem 17 nap a házba zárva.
-Jó ha ennyire akarod akkor bemehetünk.
-Ez az.-és a kezemet ökölbe szorítva húztam a mellkasomhoz [ez az a bizonyos ez az-os mozdulat nem tudom jobban elmagyarázni remélem értitek xD ] És Brentwood felé vettük az irányt.
-Amúgy si már eléggé régen láttam Dinat szóval fel is hívom ,hogy most ráér-e.Kíváncsi vagyok a pocijára.
-Tényleg ő is terhes.És már én is régen beszéltem vele meg Phillel is így hát benne vagyok.-mondta majd felhívtam Dinat ,hogy ilyen öt felé nincs-e kedve átjönni anyáékhoz ugyanis mióta terhesek anyával eléggé sokat vannak együtt vásárolgatnak a kicsiknek meg ilyesmik, csupa kismamás dolog...vissza térve a lényegre azt mondta szívesen átjönne voltaképpen a mai napot anyáéknál töltjük Zayn bánatára.
-Na mit mondott?
-Átjönnek öt felé ott vannak.
-Olyan későn?-nézett rám Zayn csodálkozva.
-Hát igen mivel mire odaérünk anyáékhoz lesz három,fél négy és apáékkal is szeretnék egy kicsit foglalkozni már több mint két hete nem láttam őket.
-Ezzel az erővel már az én szüleimhez is elmehetnénk.
-Felőlem,én bírom őket és a tesóidat is olyan aranyosak.
-Ja,aranyosak.-mondta Zayn ironikusan de én tudom ,hogy szereti őket és szerinte is aranyosak.A kis szóváltást követően elővettem a telefonom és híreket olvasgattam és mivel már úgyis olyan régen jelent meg Zaynről cikk ezért most jó hogy volt méghozzá egy olyan amiben én is szerepeltem...
-Szerelmem nézd csak.
-Bocsi de most inkább az utat figyelném.
-Ja tényleg akkor mondom én.Kiadtak egy cikket amiben ez áll:"Olybá tűnik Zayn Malik jelenlegi barátnőjét egy kisebb baleset érte.A lábán egy nagyobb gipsz foglalt helyet a fiatal énekes aláírásával.A gipszet ma távolították el mivel a kórházból kijövet már nem díszelgett a csodás lábán az aláírással ellátott tinilányoknak felbecsülhetetlen gipszen.A pár boldogan sétált ki a kórházból kéz a kézben egymást csókolgatva.Eddig nem voltunk benne biztosak a twitteres kép alapján ,hogy Zaynnek barátnője van viszont most már tagadni se tudná.A kérdés viszont az ,hogy ki ez a szerencsés és titokzatos lány aki ellopta Zayn Malik szívét."
-Látod elloptad a szívem.-mondta majd rám kacsintott.
-Hát kösz ,hogy szólsz de ezt az újságcikk alapján is sejtettem.Azt hittem az állatkertes dolog után leszállnak rólunk...
-Ezt te se gondolhattad komolyan.Most ,hogy tudják ,hogy barátnőm van mindent megfognak tenni annak érdekében ,hogy mindent kiderítsenek rólad és rólunk.
-Hát az nagyon jó lesz mondhatom.-szóltam flegmán.-Amúgy a kommentek nagy része arról szól ,hogy "Sok boldogságot nekik." meg ,hogy "Örülök ,hogy Zayn megtalálta a boldogságot."
-Na látod a Directionerek nagy része is szeret.
-Ja nagy része...-Anyáékhoz negyed négy kor értünk.
Apa pont meccset nézett szóval Zayn be is ült mellé én pedig mentem anyával a konyhába.
-Olvastam a cikket.
-Én is...Most már mindig rajtunk fognak csámcsogni...
-Minden szerelemben van akadály a tiétekben a hírnév az.
-És a hírnév néha jó is,de néha már az agyamra megy...Mikor látom ,hogy Zayn rengeteg lánnyal ott pózol a képeken,de belül tudom ,hogy engem szeret de ez mégis fáj.
-Kicsim sajnos ez ellen nem tudsz mit tenni.És a karácsonnyal mi lesz?Díszíted már a házat?
-Anya még csak most szedték le a gipszet de igen díszítem most is épp azt csinálom látod?
-Jó ,oké bocsi elfelejtettem.
-Köszi.
-Zaynnel töltöd vagy ,hogy akarod?
-Nem tudjuk még erről nem beszéltünk nem akarjuk egymást elszakítani se a szüleinktől se egymástól.
-Akkor meg legyen nálad vagy Zaynnél és hívjátok meg az ősöket is.
-Nem akarunk még titeket ilyen korán összeboronálni hiszen még csak 17 napja járunk.
-Ez igaz de így legalább nem szakadtok szét.
-Amúgy szerintem úgy lesz ,hogy szenteste együtt leszünk meg talán a haverokkal aztán előtte vagy utána megyünk az ő szüleihez utána vagy előtte meg ide.
-Na látod megoldjátok ti.
-Vagy inkább csak próbáljuk megoldani.-mondtam kicsit fura hangsúllyal.Felálltam és odamentem anyához aztán pedig megfogtam a közepes nagyságú pocakját.
-Váltsunk témát.Hogy viselkedik a kis pocaklakó?
-Jól nagyon jól néha rúg egyet kettőt de semmi gond nincs vele.
-Az jó.Már alig várom a májust.
-Hát még én,Aj.
-Igen anya?
-Azt szeretném kérdezni ,hogy nem bánnád-e ha a szobád átalakítanánk gyerekszobává?-kérdezte kissé ideges hangon.
-Ajjj anya ne hülyéskedj már dehogyis bánom sőt szeretnék benne segíteni,meg alapból már máshol lakom és az én házamban szóval ha valahonnan haza kell költöznöm akkor a mostani otthonomba megyek.
-Persze ,hogy segíthetsz.-mosolygott rám.
-Pink lesz és szürke.
-Az nem egy kislánynak való.
-Dehogynem csak úgy kell megoldani.De ha nem szeretnéd akkor legyen világosabb bordós és fehér.
-Na már is jobban hangzik.
-Nyugi anya majd én megoldom.-kacsintottam rá.Majd még beszélgettünk.
/Zayn szemszöge/
Mikor ideértünk Aprilékhez én elfoglaltam a helyem Ryan mellett aki éppen meccset nézett.
-Zayn.
-Mr.Mendez.
-Már mondtam ,hogy tegezhetsz.
-Akkor Ryan.
-Szóval te és a lányom...Mióta is?
-17 napja.-eléggé kínos és feszült beszélgetés volt de na ilyen szerintem minden apuka és barátjelölt között van sajna...
-Az nem valami hosszú.-mondta szemrehányóan.
-Hát ha lehetne akkor felgyorsítanám az időt.
-Szóval minél kevesebb időt szeretnél tölteni vele?
-Nem nem dehogy is erről szó sincs életem minden percét vele akarom tölteni.-na jó ez nekem nem megy...
-Az előbb nem ezt mondtad.
-Tudom csak hát úgy értettem ,hogy ha rajtam múlna akkor már két éve is együtt lennénk.
-Csak kettő?
-Ryan nézd.
-Mr.Mendez.-most ez szórakozik velem az előbb mondta ,hogy tegezzem most meg magázzam? Nem értem az apákat...
-Mr.Mendez nézze.
-Nem nem csak vicceltem nyugodtan szólíts Ryannak.-ez most szopat vagy mi?
-Ryan én nem fogok köntörfalazni.Lehet más férfiak nem ezt mondanák önnek ha a lányával vannak de én azt fogom mondani ahogy érzek.Ebben a pillanatban úgy tervezem ,hogy az egész életem a lánya mellett töltöm ,de sose lehet tudni mit hoz a sors,lehetséges ,hogy ő talál valaki mást helyettem akivel jobban érzi magát és akit jobban szeret.Viszont az is lehet ,hogy én találok valakit akit jobban szeretek nála amit ebben a pillanatban kétlek,hosszú távra tervezek Aj-vel de még bármi közbejöhet de a lényeg az ,hogy én teljes szívemből szeretem a lányát és sose tudnám bántani.-erre a vállamra tette a kezét és megszólalt.
-Bátor vagy fiam és ez tetszik.-mikor ezt kimondta megkönnyebbültem azt hittem ezek után ki fog dobni a házból de nem.-Örülök ,hogy a lányom melletted kötött ki nem pedig valami kis töketlen anyámasszony katonája mellet.
-Köszönöm azt hiszem.-nem nagyon tudtam erre mit mondani.
-És történt már valami komolyabb dolog köztetek?-most ez arra céloz amire gondolok...
-Hogy érted?
-Tudod jól.
-Csók.
-Durvább dolgokra gondoltam.-most komoly a nemi életünkről kérdez...
-Aludtunk már együtt.
-Ajj fiam elvetted már a lányom szüzességét?-ez a kifejezés most komoly...
-Aj szűz?Úr isten ezt hangosan mondtam?
-A tudomásom szerint az és igen hangosan.De ezek szerint még nem fektetted le ennek örülök mivel csak 17 napja jártok.
-Addig nem is fogom még ő nem szeretné.-tényleg a barátnőm apjával beszélek a szexről ez...ez fura.
-Remélem is.-az kicsit furcsa volt ,hogy azt nem mondta mikor tehetem meg de végül is érthető ,hogy aggódik ezekért a lányával kapcsolatban ha nekem lesz lányom én is ilyen leszek és még kis hercegnővel is szerintem.
-Tudod majd ha odáig is eljutunk ,hogy Izabellának lesz fiúja akkor majd remélem ketten faggatjuk ki a srácot.-mondtam neki mosolyogva.
-Benne vagyok.-nevette el magát Ryan majd kezünkbe fogtunk két sört és összekoccintottuk az üveget.Egy ilyen háromnegyed óra múlva kopogtattak az ajtón és Aj rohant is kinyitni azon az alapon ,hogy biztos Dináék azok.
-Oh hello ,jó hogy itt vagytok csak titeket vártunk.
-Sziasztok,de miért mi lesz itt?-kérdezte Dina kíváncsian miközben rám nézett én meg csak feltettem a kezeim mert nem tudtam semmit.
-Rám ne néz nem tudok semmiről amúgy meg szia.
-Csak összedobtunk anyuval egy kis kaját ennyi.
-Ha mondjátok hozunk valami italt.-szólalt fel Ryan.
-Ajj ne hülyéskedj már inkább gyertek be.-majd Aj elkezdte befelé húzni őket és észrevette Dina nagy hasát ahogy levette a kabátot.-Hú ahhoz képest ,hogy milyen kicsi volt most elég nagy.-mondta miközben Dina hasát fogdosta kicsit fura volt de én se tudtam ellenállni a kísértésnek szóval felpattantam és én is tapizni kezdtem a hasát...eléggé fura pillanatkép volt Ryan meg csak nézett kb olyan fejet vágva ,hogy ezek most itt tapizzák a feleségem komoly?Pár percig Aj-vel csak ott fogdostuk majd elengedtük...
-Végre már azt hittem ,hogy a feleségemhez ragadtatok.-mondta nevetve. Ezek után bementünk az ebédlőbe megvacsiztunk majd kiültünk a nappaliba.
-És Dina megvan már,hogy milyen lesz a baba szoba?-kérdezte Ash.
-Szerintem piros és fehér.-válaszolt Dina.
-Az szép mi bordó és fehér szobát szeretnénk.-mondta neki April.
-Igen és én fogom berendezni meg minden.-vágta rá büszkén Aj.
-Remélem én is segíthetek.-szóltam közbe miközben átkaroltam Ashleyt.
-Hát arról szó sem lehet még az a szoba nincs kész oda férfi nemű lények be nem tehetik a lábát.-szögezte ki határozottan és megpuszilt erre mindenki nevetett...Még egy kicsit beszélgettünk aztán lenyomtunk egy gyors activity kört.Eléggé furcsa és vicces volt két terhesnőt is látni miközben ott mutogat meg minden.Aj-vel este nyolckor elindultunk haza.
Mire hazaértünk már este kilenc óra volt.Ash-el gyorsan letusoltunk sajna külön-külön majd bepattantunk az ágyba.Beszélgettünk egy kicsit elmeséltem neki az apjával való kis afférom amit végig röhögött...szép mondhatom,majd megnéztünk egy South Park-ot és egy Family Guy-t majd benyomtuk a szunyát.
Minirigó x
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése