"A ballagás"
/Kelly szemszöge/
Jó reggelt!!!Mintha valaki a fülembe ordította volna a nap olyan szinten úgymond nekem jött.Utálom ,hogy ebben a szobában nincs redőny. De Aj-se szereti ,hogy nálunk van...Mind 1. Ash szülei még mindig nem jöttek szerintem legközelebb csak a ballagáson látjuk őket. Na megyek csinálok enni mire Aj felkel. Lementem a konyhába kinyitottam a hűtőt majd kivettem egy zacskó Sága virslit majd megfőztem. Ilyen 8 óra körül felkeltettem Asht,lassan kikelt az ágyából és leballagott a konyhába,leült majd megette a saját adagját. Majd elkezdtünk készülődni 10 perc alatt felkaptunk pár göncöt stb... és elindultunk a fodrászhoz,kozmetikushoz és a körmöshöz.
11 órára már a suliban voltunk harci díszben. Minden fiú fekete nyakkendőt viselt pink írással a lányok pedig pink nyakkendőt fekete írással, a nyakkendőn ez állt:"Be Strong,Be Successful,Be Happy".Mindenki nagyon csinos volt.A Székeket félkörbe voltak rakva, egy fiú egy lány így voltunk ültetve.A félkörbe rengeteg színes virág volt szórva és kis ledeket rakattunk bele.Nagyon szép volt...A szokásos dumák után mindenki az osztályból elmondta a saját kis versét amit kiosztottak neki.Én következtem kicsit ideges voltam viszont Aj rám kacsintott ettől máris több önbizalommal vágtam neki a bizonytalan utamnak.(Nem szeretek szavalni és nem is tudok de az biztos,hogy Ashley alatt tócsa lesz mire a végére érek) Szépen lassan belekezdtem nem kívánt kis feladatomba...És eléggé simán ment.Habár a 3.sorban kicsit átköltöttem a dolgokat de ez nem volt gond. A szülők nem tudták ,hogy én elrontottam úgyhogy nem nagy para. Könnyes szemekkel visszaballagtam székemhez majd leültem.
/Ashley szemszöge/
OMG mindjárt én jövök. Nem hittem volna ,hogy egy ilyen rövid kis vers miatt leszek ideges... most eléggé jól jönne egy kis alkoholos önbizalom. Tisztára úgy éreztem ,hogy elbőgőm magam miközben mondom azt a pár sort amit nekem szántak és még az is rátett ,hogy Kell szövegétől eléggé elgyengültem. Szóval ha ez megtörténne akkor eléggé nagy lebőgést produkáltam volna. Felálltam lassú léptekkel közeledtem a mikrofonhoz mikor odaértem úgy éreztem ,hogy mindenki rám figyel (ez így is volt). Az emberek szemeinek kereszt tüzében égtem mikor hirtelen mindenki fehérneműben volt előttem.(De csak azért mert anya azt mondta ha ideges leszek képzeljem el a tömeget fehérneműben, hát megtettem és mit ne mondjak bejött ) Zökkenő mentesen elszavaltam a versemet és még könnyet sem hullattam. Mikor végeztem visszamentem a nekem fenntartott helyre.Ránéztem Kellyre és láttam ,hogy egy könnycsepp csordogál a csinos kis pofiján. A többiek is befejezték rövid mondókájukat és ezek után jött a Kellyvel való nagy halálunk.Ugyanis énekelnünk kellet. Mivel ilyen előadó teremben tartjuk a ballagást rengeteg reflektor van. Nekünk csak 18db láng színben világító reflektor kellet. A lámpákat leoltották majd a kis ledeket a virágok között pedig fel. A ledek ezeket a szavakat adták ki:"Be Strong,Be Succesful,Be Happy" Ez a pár kijelentés volt a ballagásunk mottója. Majd elindították a zenét a háttérben persze az énekes is szólt de őt egy profi infós lehalkíttatta ,hogy hogy azt nem tudom. A zene nem más volt mint a "Somewhere Over The Rainbow" az első versszakot én énekeltem(ekkor a reflektor csak rám világított elég furán éreztem magam) a másodikat Kelly (ekkor csak rá) a harmadikat és onnan a többit pedig együtt az osztály (mostantól a reflektorok mindenkit bevilágítottak az osztályból)
Mindenki ezt a csodás számot énekelte, az egész hihetetlen volt és nagyon szép. Közben mindenkinek folytak a könnyei.Mikor a mi előadásunknak vége lett az igazgató nő kiosztotta a könyveket és egyéb elismeréseket. (Én is kaphattam volna egy olyan elismerést ,hogy a 4 év alatt a legtöbb időt az igazgatóiban töltő diák talán majd egyszer) Majd megszólalt a hivatalos zenénk és kivitték a zászlót.
Még így utoljára az egész osztály összegyűlt a teremben és egy olyan tíz percet nosztalgiáztunk, Dina kiosztotta a bizonyítványokat tartott még egy utolsó nagy szónoklatot. Majd megtörtént az utolsó úgynevezett "Teletabis nagy ölelés".Utána Dinaval bementünk még így utoljára ennek az osztálynak a tagjaiként az irodájába. Már automatikusan nyújtotta a teát miközben visszagondoltunk az eltelt időkre.
-Emlékszem mikor először ültél itt olyan fegyelemmel mintha az FBI-nál lennél kihallgatáson.-szólt elmosolyodva.
-Igen.Most meg feltett lábbal teát iszogatva ülök itt.-mosolyogva válaszoltam.
-Hm... A 4-év alatt rengeteg dolog miatt voltál itt.
-Hát igen a tanár kabátjába festékpatront soha nem felejtem el.
-A hangos bemondóba One Direction zenék szóltak óra alatt. Amik nem mellesleg elég jók voltak.-nevette el magát.
-Elég jók???-kérdeztem felháborodott hangnemben.Fenomenálisak és elragadóak voltak inkább.-mondtam önelégült vigyorral.
-Oké,Oké.-válaszolt Dina kuncogva.
Eddig úgy nem is tűnt fel ,hogy a nálam 10 évvel idősebb igazgató nővel ilyen jóba lettünk de ez minket nem zavart. A 4 év alatt eléggé megismertük egymást mivel nem csak a "bűn cselekedeteimről" beszélgettünk.
-Ashley.-szólt hozzám komoly hangon.
-Igen?-kérdeztem kíváncsian.
-Itt van ez a kis doboz. Nyisd ki!-rám parancsolt majd átadta a kis dobozt.Nem szóltam semmit. Lassan szótlanul kinyitottam a dobozt, majd egy ezüst karkötőt láttam amin egy fontos fogalom volt:'Be Strong' A csendet Dina törte meg egy megható monológgal ami így hangzott.
-Egyszer mindenki felnő és ekkor már nehéz döntéseket kell hoznia.Komoly kérdésekkel kell majd megküzdenie és sokszor lesz nagyon szomorú.-kedves hanggal közölte velem. Már itt nem a 28 éves barátnőm volt,itt mér egy felelősségteljes komoly felnőtt nőt láttam.Egy kis hatásszünet után megint elkezdte.
-Mikor már úgy érzed ,hogy minden remény elveszett és nincs rád szüksége a világnak majd ránézel erre a kis karkötőre és felfedezed benne a 'Be Strong" feliratot és erős fogsz maradni.eszedbe jutnak ezek a szavak és talpra állsz.-mondta miközben egy könnycsepp gördült végig fiatalos arcán. Kivette a karkötőt a dobozból majd feltette a csuklómra. Én egy szót sem szóltam de igazság szerint nem is tudtam volna mit mondani. szavak helyett inkább szorosan átöleltem. Pedig mind a ketten tudtok ,hogy jövőre újra találkozunk úgyhogy ez nem búcsúzkodás hanem ez egy korszak lezárása volt részünkről vagyis valami ilyesmi. De mégis meghitt volt és könnyekben végződött.
-A bulimra ezennel meghívtalak!Számítok rád!-nevetve mondtam. Majd sarkon fordulva kiléptem az ajtón, Dina még mondott valamit de már nem értettem rendesen de nem is baj.Anyáék már elindultak Kellyékkel.
Mikor az utcába értem láttam ,hogy a két ház közötti út része le van zárva.Eléggé nagy buli volt, nagy marcipános tortával a tetején 2 nagy marcipánfigurával ami engem és Kellyt ábrázolt.(Csak úgy megjegyezném a marcipán a közös gyengénk ) Ilyen két órát még otthon buliztunk, pár rövid itallal és Dinaval együtt megalapoztuk az estét.Majd elindultunk így hárman a suliba az osztály partyra.
/Kelly szemszöge/
[Ő itt Beck. Azért ide rakom ki mert majd elfog tűnni egy idő után.]
Már alig vártam ,hogy a suliba érjünk mivel nagy volt az esélye ,hogy Beckel összejövünk. Ebben az évben került hozzánk és sokat beszélgettünk.Sokszor járunk kávézni és szeretünk együtt Mc'Donalds-ba járni is. Nagyon szimpatikus aranyos srác és hát mit ne mondjak bejön. Remélem ma összehozunk valamit.Mikor beértünk az előadóterembe megláttam Beckket nagyon jól nézett ki sőt.Odamentem.
-Szia.-aranyos hangon köszöntem.
-Szia.-válaszolt csillogó szemekkel.Én meg mosolyogtam mintha nem tudom mi lenne velem kb mint aki be van szívva.
-És, örülsz ,hogy végre befejezted a sulit?
-Hát, mit mondhatnék is-is és te?
-Hát, nem is tudom mivel én jövőre is itt leszek ezért nekem ez amolyan szombat esti buli a haverokkal de egyben jó érzés is.
-Fúú ma nem panaszkodhatsz magadra... Gyönyörű vagy mint mindig.-kacsintott rám miközben enyhén elvörösödött.Én a csillogó szemeiről nem tudtam levenni a szemem.
-Hát neked sincs okod panaszra-mondtam majd nevetésbe kezdtünk.Mivel ez a mondatom meghozta a hangulatot megkért valamire miközben a háttérben a "Feel so close" című remek szám szólt.
-Hé nincs kedved táncolni?-kérdezte nagyon aranyosan.
-Már azt hittem sose kérdezed meg.-mondtam mosolygással a végén.Elindultunk a táncparkettre és táncoltunk egy jó kis bulisat némi közeledéssel a másik felé ha érted mire gondolok (remélem igen xD)A jó kis pörgős táncunk után megszólalt egy lassú szám ami a "No air" nevű dal volt. Mindenki táncolt a párjával Ash Dinaval és egy üveg csoki likőrrel talált boldogságra :3 Én és Beck egymás testéhez simultunk ő a derekamra tette a kezeit én pedig nyakába fontam karom majd mélyen egymás szemébe néztünk és így táncoltunk a szám többi részében. A zene végénél ajkaival elkezdett felém közeledni(én tudtam ,hogy most kell megtörténnie aminek meg kell.) Egyre közelebb és közelebb jött mikor összeért a szánk. Megtörtént életünk első közös csókja amit természetesen viszonoztam. Az este hátralévő részében én Beckkel ,Aj pedig Dinaval a csoki likőrrel és már a kókusz likőr társaságában töltötte az estét. ( Imádja a likőröket a csokisat én is)
Minirigó x
/Ashley szemszöge/
OMG mindjárt én jövök. Nem hittem volna ,hogy egy ilyen rövid kis vers miatt leszek ideges... most eléggé jól jönne egy kis alkoholos önbizalom. Tisztára úgy éreztem ,hogy elbőgőm magam miközben mondom azt a pár sort amit nekem szántak és még az is rátett ,hogy Kell szövegétől eléggé elgyengültem. Szóval ha ez megtörténne akkor eléggé nagy lebőgést produkáltam volna. Felálltam lassú léptekkel közeledtem a mikrofonhoz mikor odaértem úgy éreztem ,hogy mindenki rám figyel (ez így is volt). Az emberek szemeinek kereszt tüzében égtem mikor hirtelen mindenki fehérneműben volt előttem.(De csak azért mert anya azt mondta ha ideges leszek képzeljem el a tömeget fehérneműben, hát megtettem és mit ne mondjak bejött ) Zökkenő mentesen elszavaltam a versemet és még könnyet sem hullattam. Mikor végeztem visszamentem a nekem fenntartott helyre.Ránéztem Kellyre és láttam ,hogy egy könnycsepp csordogál a csinos kis pofiján. A többiek is befejezték rövid mondókájukat és ezek után jött a Kellyvel való nagy halálunk.Ugyanis énekelnünk kellet. Mivel ilyen előadó teremben tartjuk a ballagást rengeteg reflektor van. Nekünk csak 18db láng színben világító reflektor kellet. A lámpákat leoltották majd a kis ledeket a virágok között pedig fel. A ledek ezeket a szavakat adták ki:"Be Strong,Be Succesful,Be Happy" Ez a pár kijelentés volt a ballagásunk mottója. Majd elindították a zenét a háttérben persze az énekes is szólt de őt egy profi infós lehalkíttatta ,hogy hogy azt nem tudom. A zene nem más volt mint a "Somewhere Over The Rainbow" az első versszakot én énekeltem(ekkor a reflektor csak rám világított elég furán éreztem magam) a másodikat Kelly (ekkor csak rá) a harmadikat és onnan a többit pedig együtt az osztály (mostantól a reflektorok mindenkit bevilágítottak az osztályból)
Mindenki ezt a csodás számot énekelte, az egész hihetetlen volt és nagyon szép. Közben mindenkinek folytak a könnyei.Mikor a mi előadásunknak vége lett az igazgató nő kiosztotta a könyveket és egyéb elismeréseket. (Én is kaphattam volna egy olyan elismerést ,hogy a 4 év alatt a legtöbb időt az igazgatóiban töltő diák talán majd egyszer) Majd megszólalt a hivatalos zenénk és kivitték a zászlót.
Még így utoljára az egész osztály összegyűlt a teremben és egy olyan tíz percet nosztalgiáztunk, Dina kiosztotta a bizonyítványokat tartott még egy utolsó nagy szónoklatot. Majd megtörtént az utolsó úgynevezett "Teletabis nagy ölelés".Utána Dinaval bementünk még így utoljára ennek az osztálynak a tagjaiként az irodájába. Már automatikusan nyújtotta a teát miközben visszagondoltunk az eltelt időkre.
-Emlékszem mikor először ültél itt olyan fegyelemmel mintha az FBI-nál lennél kihallgatáson.-szólt elmosolyodva.
-Igen.Most meg feltett lábbal teát iszogatva ülök itt.-mosolyogva válaszoltam.
-Hm... A 4-év alatt rengeteg dolog miatt voltál itt.
-Hát igen a tanár kabátjába festékpatront soha nem felejtem el.
-A hangos bemondóba One Direction zenék szóltak óra alatt. Amik nem mellesleg elég jók voltak.-nevette el magát.
-Elég jók???-kérdeztem felháborodott hangnemben.Fenomenálisak és elragadóak voltak inkább.-mondtam önelégült vigyorral.
-Oké,Oké.-válaszolt Dina kuncogva.
Eddig úgy nem is tűnt fel ,hogy a nálam 10 évvel idősebb igazgató nővel ilyen jóba lettünk de ez minket nem zavart. A 4 év alatt eléggé megismertük egymást mivel nem csak a "bűn cselekedeteimről" beszélgettünk.
-Ashley.-szólt hozzám komoly hangon.
-Igen?-kérdeztem kíváncsian.
-Itt van ez a kis doboz. Nyisd ki!-rám parancsolt majd átadta a kis dobozt.Nem szóltam semmit. Lassan szótlanul kinyitottam a dobozt, majd egy ezüst karkötőt láttam amin egy fontos fogalom volt:'Be Strong' A csendet Dina törte meg egy megható monológgal ami így hangzott.
-Egyszer mindenki felnő és ekkor már nehéz döntéseket kell hoznia.Komoly kérdésekkel kell majd megküzdenie és sokszor lesz nagyon szomorú.-kedves hanggal közölte velem. Már itt nem a 28 éves barátnőm volt,itt mér egy felelősségteljes komoly felnőtt nőt láttam.Egy kis hatásszünet után megint elkezdte.
-Mikor már úgy érzed ,hogy minden remény elveszett és nincs rád szüksége a világnak majd ránézel erre a kis karkötőre és felfedezed benne a 'Be Strong" feliratot és erős fogsz maradni.eszedbe jutnak ezek a szavak és talpra állsz.-mondta miközben egy könnycsepp gördült végig fiatalos arcán. Kivette a karkötőt a dobozból majd feltette a csuklómra. Én egy szót sem szóltam de igazság szerint nem is tudtam volna mit mondani. szavak helyett inkább szorosan átöleltem. Pedig mind a ketten tudtok ,hogy jövőre újra találkozunk úgyhogy ez nem búcsúzkodás hanem ez egy korszak lezárása volt részünkről vagyis valami ilyesmi. De mégis meghitt volt és könnyekben végződött.
-A bulimra ezennel meghívtalak!Számítok rád!-nevetve mondtam. Majd sarkon fordulva kiléptem az ajtón, Dina még mondott valamit de már nem értettem rendesen de nem is baj.Anyáék már elindultak Kellyékkel.
Mikor az utcába értem láttam ,hogy a két ház közötti út része le van zárva.Eléggé nagy buli volt, nagy marcipános tortával a tetején 2 nagy marcipánfigurával ami engem és Kellyt ábrázolt.(Csak úgy megjegyezném a marcipán a közös gyengénk ) Ilyen két órát még otthon buliztunk, pár rövid itallal és Dinaval együtt megalapoztuk az estét.Majd elindultunk így hárman a suliba az osztály partyra.
/Kelly szemszöge/
[Ő itt Beck. Azért ide rakom ki mert majd elfog tűnni egy idő után.]
-Szia.-aranyos hangon köszöntem.
-Szia.-válaszolt csillogó szemekkel.Én meg mosolyogtam mintha nem tudom mi lenne velem kb mint aki be van szívva.
-És, örülsz ,hogy végre befejezted a sulit?
-Hát, mit mondhatnék is-is és te?
-Hát, nem is tudom mivel én jövőre is itt leszek ezért nekem ez amolyan szombat esti buli a haverokkal de egyben jó érzés is.
-Fúú ma nem panaszkodhatsz magadra... Gyönyörű vagy mint mindig.-kacsintott rám miközben enyhén elvörösödött.Én a csillogó szemeiről nem tudtam levenni a szemem.
-Hát neked sincs okod panaszra-mondtam majd nevetésbe kezdtünk.Mivel ez a mondatom meghozta a hangulatot megkért valamire miközben a háttérben a "Feel so close" című remek szám szólt.
-Hé nincs kedved táncolni?-kérdezte nagyon aranyosan.
-Már azt hittem sose kérdezed meg.-mondtam mosolygással a végén.Elindultunk a táncparkettre és táncoltunk egy jó kis bulisat némi közeledéssel a másik felé ha érted mire gondolok (remélem igen xD)A jó kis pörgős táncunk után megszólalt egy lassú szám ami a "No air" nevű dal volt. Mindenki táncolt a párjával Ash Dinaval és egy üveg csoki likőrrel talált boldogságra :3 Én és Beck egymás testéhez simultunk ő a derekamra tette a kezeit én pedig nyakába fontam karom majd mélyen egymás szemébe néztünk és így táncoltunk a szám többi részében. A zene végénél ajkaival elkezdett felém közeledni(én tudtam ,hogy most kell megtörténnie aminek meg kell.) Egyre közelebb és közelebb jött mikor összeért a szánk. Megtörtént életünk első közös csókja amit természetesen viszonoztam. Az este hátralévő részében én Beckkel ,Aj pedig Dinaval a csoki likőrrel és már a kókusz likőr társaságában töltötte az estét. ( Imádja a likőröket a csokisat én is)
Minirigó x
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése