Kicsit késve de itt a 13.Fejezet :D Remélem tetszeni fog :3 Jó olvasást ;) És a komikat is várom,és az is jó lenne ha híresztelnétek a blogot ,hogy minél többen olvassák *.* Minirigó x
"Egy kis baleset"
/Ashley szemszöge/
Mikor felkeltem az ágyamban találtam magam, Zayn sehol nem volt kicsit megijedtem ,hogy a szobában sehol nem látom sőt még csak nem is hallom ,hogy beszélne.Gyorsan felpattantam az ágyból viszont megbotlottam nekiestem a szekrénynek amin pont egy súlyzó volt és ahogy a szekrény megremegett a súlyzó elkezdett gurulni majd ráesett a lábamra.A nagy fájdalom közepette akkorát üvöltöttem ,hogy a fél világ hallhatta.A következő pillanatban nagy csörömpölést hallottam a folyosóról majd Zayn egy pillanat alatt a szobámban termett.Mikor meglátta a lábamon lévő súlyt riadt képet vágott majd odarohant hozzám gyorsan levette a lábamon lévő súlytömeget aztán az ölébe kapott.
Gyorsan beültetett a kocsiba bezárta az ajtót és elindult.
-Hova megyünk?-kérdeztem kíváncsian.
-A kórházba!-mondta felemelt ideges hangon miközben az ajkait harapdálta ami arra utal ,hogy ideges vagy valami ilyesmi.
-Jól van na nem kell leharapni a fejem...
-Oké,igazad van sajnálom.
-Kellyék?
-Még reggel elmentek,Harry szüleihez mivel még nem találkoztak Kellel szóval most oda mentek.Egyébként jól vagy? Nagyon fáj?
-Értem és igen érzem de túlélem nyugi és legalább felkészülök a pankrátoros balesetekre.-mondtam erőltetett nevetés kíséretében ugyanis szinte sírni tudtam volna a fájdalomtól csak nem akartam Zayn előtt...
-Ilyet még viccből se mondj...
-Ez nem vicc,én díva leszek és kész ebben senki sem akadályozhat meg.
-Nem te egy veszélytelen helyen fogsz fotósként dolgozni szóval a mi fotósunk leszel és pont.-ekkor már szinte veszekedtünk miközben Zayn mint egy hülye úgy nyomta a gázt.
-Mi? Nem te fogod eldönteni ,hogy mit kezdek az életemmel...
-Még velem vagy és még a közelemben addig igenis meg foglak védeni vagyis minden erőmmel azon leszek ,hogy megvédjelek.
-Hát ez most se jött össze...Sőt éppen ,hogy miattad esett rám a súlyzó.-mikor ezt elordítottam Zayn csak nézett és nem is tudom milyen érzelmet vettem ki a szeméből de nem volt jó az biztos.
-Na még ezt találd ki most is csak neked akartam kedveskedni reggelivel mire felkelsz de nem még azt is eldobtam mikor meghallottam ,hogy kiabálsz.-mondta már tényleg elég idegesen ekkor már nagyon hangosan veszekedtünk.
-Szóval még egy tányérom is eltörted szép mondhatom,amúgy meg igen te vagy a hibás mivel megijedtem ,hogy sehol nem talállak és sehol nem hallak szóval gyorsan kiugrottam majd nekiestem a szekrénynek rám meg a súlyzó...-ekkor már szinte betudtam volna verni neki egyet de a fájdalom és a szeretet nagyobb volt szóval nem tettem meg amúgy is vezetett szóval minden az agresszió ellen volt.
-Na jó most hagyjuk abba.Senki sem hibás a balesetért.-mondta higgadtan majd gyorsan egy puszit nyomott az arcomra ami most nagyon jól esett.Amúgy már kitapasztaltam ,hogy feszült helyzetekben Zayn mindig nagyon ingerlékeny és hamar ideges lesz.Meg kell tanítanom kezelni az ilyen dolgait...
-Egyetértek,Szeretlek Zayn ezt sose feledd.-mondtam majd a kezem a combjára tettem.
-Én is és te se feledd.-kacsintott rám.
-Oké nem fogom.-az út további részében csak olyan felszólalások voltak ,hogy "Nyugi mindjárt ott vagyunk" stb...
Mikor beértünk a kórházba Zayn az ölében fogott és úgy dumált már-már szinte ordítozott a recepcióssal ,hogy hozzon már egy orvost.A recepciós egyébként eléggé fiatal volt szóval inkább azzal volt elfoglalva ,hogy egy 1D-tag van a kórházban és ordítozik vele...Aztán egy orvos jött egy kerekesszékkel mivel nem tudtam lábra állni.
-Nem kell a szék majd én viszem.-mondta Zayn.
-Biztos?-kérdezte az orvos.
-Igen,igen biztos.-én inkább nem ellenkeztem vele mivel nem tudja kezelni a problémás helyzeteket újabb veszekedést meg nem akartam...Bevittek a vizsgálóba majd elvittek egy röntgenre.Miközben vártuk az eredményt egy kisebb eszmecserét folytattunk.
-Nem akarok vészjósló lenni de szerintem eltört.-mondta Zayn szomorúan.
-Eddig én se akartam mondani nehogy felidegesítselek de tuti ,hogy eltört
-És ha tényleg eltört akkor mi lesz?
-Hát mi lenne? Begipszelik stb...
-Ja tényleg...-mondta Zayn mire én mosolyogtam.-Na végre már ezt vártam.-mondta majd megcsókolt mire az orvos belépett a röntgenképpel.Már hiányzott ,hogy valaki megzavarjon minket...
-Elnézést,hogy megzavartam önöket.-mondta nagy zavarában a doktor.
-Semmi gond.Tudja már ,hogy mi történt a barátnőm lábával?-Zayn beszélt csak az orvossal én meg mukkanni se tudtam de nem is akartam.Az amúgy jól esett ,hogy Zayn azt mondta barátnőm.
-Igen és nem nagyon tudok jó hírrel szolgálni.A hölgynek olyan mértékben eltört a lába ,hogy meg kell műteni majd begipszelni viszont utána jobb lesz mint új korában.
-Mi megműteni?Csak egy súlyzó esett rá könyörgöm.-ekkor Zayn már fel-alá mászkált a rendelőben és ajkait harapdálta.
-Igaz de pont olyan helyre esett ,hogy...-itt az orvos mindenfélét hablatyolt de én semmit nem értettem belőle és szerintem Zaynse. Már csak arra vártam ,hogy bevigyenek a műtőbe miközben Zayn úgy szorította a kezem mintha az életét tartaná a mancsaiban.
-Zayn ez kezd kicsit fájni.-mondtam majd gyorsan elengedte a kezem.
-Jujj,bocsi.
-Nem azt mondtam ,hogy engedd el sőt csak azt ,hogy vedd egy kicsit lazábbra.-majd újra megfogta a kezem felállt a székből majd közelebb jött és lágyan megcsókolt.Szerencsére most nem zavart meg minket senki.
-Miután bevittek felhívom anyudékat és a többieket jó?
-Inkább most had hallják tőlem a dolgot és bizonyosodjanak meg róla ,hogy tényleg semmi baj.
-Rendben legyen.
-De ömm...kéne a telód mivel az enyém otthon van.-mondtam kuncogva.
-Ja,ja tényleg máris adom.-mondta majd elővette és ideadta az iPhone-t én pedig felhívtam anyáékat.
-Szia anya légyszi hangosítsd ki a telefonod ,hogy apa is hallja mit mondok.
-Rendben kicsim mondjad mi ilyen fontos?
-Hát történt egy kisebb baleset.Reggel rám esett a súlyzó vagyis a lábamra és...
-Jól vagy ugye nem történt komolyabb baj?
-Anyu pont ezt mondanám el ha nem vágnál közbe...Szóval eltört és most fognak műteni,úgyhogy ha gondoljátok gyertek a kórházba,de nem muszáj nem olyan nagy műtét ez ,hogy mindenki itt legyen.
-Még szép ,hogy bemegyünk.-vágta rá anya majd még mondtunk egymásnak egy szeretlek-et és lerakta.Pár perccel később Zayn még adott egy búcsúcsókot nagyon ideges volt pedig csak egy lábműtétem lesz ami nem valami komplikált dolog...Az utolsó emlékképem az ,hogy számolok majd minden elsötétül.
/Zayn szemszöge/
Mikor Aj-t betolták a műtőbe nagyon rossz érzés volt és nagyon izgultam pedig csak egy egyszerű rutinműtétet fognak rajta elvégezni de akkor is ez az érzés ,hogy most más kezére bíztam az életem...Csak járkáltam fel-alá a folyosón közben az ajkaimat harapdáltam.Majd felhívtam a srácokat azt mondták rögtön itt lesznek hát majd meglátjuk...Percekkel később megérkeztek Ashley szülei.Majd April odajött és megölelt.
-Hogy van?
-Jól a körülményekhez képest...
-És te?
-Köszönöm próbálok erős maradni csak kicsit nehéz még ha egy rutinműtétet végeznek rajta.
-Megértelek én is nagyon aggódom.-Rayn odajött majd kezet fogott velem.
-Mikor végeznek?-kérdezte.
-Egy vagy egy és félóra.
-Sajnos nincs mit tenni csak várni tudunk.-a rövid beszélgetést követően megérkeztek a srácok és még jött Eleanor ,Denielle és Kelly.Mindenki nagyon aggódott és próbált lelket önteni belém főleg Liam.
-Hé haver gyere igyunk meg egy kávét vagy valami.-mondta.
-Nem én nem mozdulok el innen még ki nem engedik.
-Azzal nem segítesz ,hogy itt ülsz gyere...
-Miért azzal segítek ,hogy máshol kávézgatok?-emeltem fel a hangom majd Niall odajött és megfogta a vállam.
-Nyugi csak egy kávé ha lesz valami hír te leszel az első akinek szólunk.-nyugtatott meg.
-Igen Zayn nyugodtan menj.-mondta Ryan amitől tényleg tudtam ,hogy nem baj ha elmegyek.Szóval Liammel elmentünk a kávézóba és még volt nagyjából félóra a műtétből.
-Időben vissza akarok érni.-jelentettem ki.
-Oké,vissza fogunk csak egy kávé.Amúgy pontosan mi is történt?
-Mikor felkeltem kimentem a konyhába gondoltam csinálok valami kaját Aj-nek mire felkel.Már vittem volna be a kaját mikor Ashley felkelt és megijedt ,hogy miért nem hall és lát senkit erre gyorsan kipattant az ágyból megbotlott és nekiesett a szekrénynek ahonnan legurult a súlyzó a lábára vagyis ő ezt mondta...Nagy kiabálást hallottam a tányért elejtettem berohantam a szobába és ott volt a súllyal a lábán.Gyorsan beültettem a kocsiba és idehoztam.
-Fhú,nem lettem volna a helyébe.-még beszélgettünk egy kicsit majd visszamentünk a többiekhez és ők még mindig ugyan úgy ültek és várakoztak.Mikor odaértem pont akkor tolták ki Aj-t hála az égnek nem maradtam le semmiről.Betolták a szobába majd mindenki bement hozzá.Egy jó óra múlva magához tért és csak mosolygott mikor meglátta ,hogy mindenki ott van.
-Zayn.-szólalt meg eléggé gyengécske hangon.
-Igen?
-Szeretlek.-mondta majd mosolygott és ettől én is elmosolyodtam.Örültem ,hogy ezt közölte velem elsőnek és ezt előrébb helyezte mint a 'Hogy sikerült a műtét?'
-Én is szeretlek.-mondtam majd megpusziltam az ajkait.Mindenki jobbulást kívánt neki majd hazament.A szülei kicsit tovább maradtak de a végén rávettem őket ,hogy menjenek haza majd én vigyázok rá.És így is lett minden egyes percet mellette töltöttem még akkor is amikor aludt.Este mikor Ash fent volt bejött az orvos és közölte a híreket.
-Miss.Mendez a műtét sikeres volt.-erre mind a ketten egymásra néztünk és örömteli mosoly jelent meg az arcunkon.-Ha minden jól megy akkor akár már holnap is haza mehet.A gipsz egy hónapig lesz önön de minden héten jönnie kell ellenőrzésre.
-Rendben köszönöm.-válaszolt Aj.
-És ilyen gyógytorna valamire kell majd járnia?-érdeklődtem az orvostól.
-Nem feltétlenül.Ha otthon néha valaki megtornáztatja miután levették a gipszet az tökéletes lesz.
-Értem.-válaszoltam.
-Miután levettük a gipszet majd egy ideig körülbelül egy hétig mankóval kell járni és utána már azt is leteheti.Holnap én nem leszek bent úgyhogy a zárójelentést nem én írom meg.Most el is köszönök és egy jó tanács egy ideig kerülje a súlyzókat és ne a szekrényre rakja hanem inkább a földre.-mondta nevetve az orvos.
-Ezt megfogadom,azt hiszem.-mondta Aj és elnevette magát.
-Miss.Mendez,Mr.Malik további szép napot és viselje gondját a barátnőjének.-mondta majd elhagyta a szobát.Néhány pillanatig még csendbe voltunk majd megtörtem a csendet.
-Abban az egy hónapban nálam leszünk,csak hogy tudd.
-Nem szó se lehet róla.Nem fogok a nyakadon lógni meg egyébként is neked ott vannak a koncertek ,interjúk ,dedikálások stb...
-Nem baj akkor se hagylak egyedül.
-De nem lennék egyedül ott van Kelly ő tud vigyázni rám.
-Nem baj erről nem nyitok vitát nálam leszel és kész.-szögeztem ki.
-Van egy megoldás ami mindkettőnknek jó.
-Mégis mi lenne az?
-Te jössz hozzám.Így én is otthon leszek és te is velem lehetsz.Áthozod pár cuccod és meg is oldottuk a dolgokat.
-Rendben ha neked így jó és legalább én is a közeledbe tudok lenni minden szabad percemben.-mosolyogtam rá majd megcsókoltam.Kis ideig megint csend volt de most Aj törte meg.
-Nem mész pakolni?
-Te most elakarsz küldeni?-néztem rá megjátszott sértődöttséggel.
-Dehogy is te kis butus csak gondoltam jobb lenne ha már most összepakolnál.
-Nem majd ha megyünk hozzátok majd gyorsan beugrunk és összepakolunk.
-Rendben.-szólt majd megfogta a kezem.
-Fáj?
-Mi?
-Hát a lábad, fáj?
-Kicsit.Mikor megmozdítom vagy valami akkor eléggé de mikor csak van akkor nem.
-Akkor majd óvatos leszek ,hogy ne nagyon mozgassam.-bekapcsoltam a Tv-t majd Aj elaludt,olyan volt mint egy angyal akinek eltörött egy szárnya...De még így is csodaszép volt és le se tudtam róla venni a szemem csak figyeltem.Ezt követően én is elaludtam a kezét fogva a székben.
Minirigó x
/Zayn szemszöge/
Mikor Aj-t betolták a műtőbe nagyon rossz érzés volt és nagyon izgultam pedig csak egy egyszerű rutinműtétet fognak rajta elvégezni de akkor is ez az érzés ,hogy most más kezére bíztam az életem...Csak járkáltam fel-alá a folyosón közben az ajkaimat harapdáltam.Majd felhívtam a srácokat azt mondták rögtön itt lesznek hát majd meglátjuk...Percekkel később megérkeztek Ashley szülei.Majd April odajött és megölelt.
-Hogy van?
-Jól a körülményekhez képest...
-És te?
-Köszönöm próbálok erős maradni csak kicsit nehéz még ha egy rutinműtétet végeznek rajta.
-Megértelek én is nagyon aggódom.-Rayn odajött majd kezet fogott velem.
-Mikor végeznek?-kérdezte.
-Egy vagy egy és félóra.
-Sajnos nincs mit tenni csak várni tudunk.-a rövid beszélgetést követően megérkeztek a srácok és még jött Eleanor ,Denielle és Kelly.Mindenki nagyon aggódott és próbált lelket önteni belém főleg Liam.
-Hé haver gyere igyunk meg egy kávét vagy valami.-mondta.
-Nem én nem mozdulok el innen még ki nem engedik.
-Azzal nem segítesz ,hogy itt ülsz gyere...
-Miért azzal segítek ,hogy máshol kávézgatok?-emeltem fel a hangom majd Niall odajött és megfogta a vállam.
-Nyugi csak egy kávé ha lesz valami hír te leszel az első akinek szólunk.-nyugtatott meg.
-Igen Zayn nyugodtan menj.-mondta Ryan amitől tényleg tudtam ,hogy nem baj ha elmegyek.Szóval Liammel elmentünk a kávézóba és még volt nagyjából félóra a műtétből.
-Időben vissza akarok érni.-jelentettem ki.
-Oké,vissza fogunk csak egy kávé.Amúgy pontosan mi is történt?
-Mikor felkeltem kimentem a konyhába gondoltam csinálok valami kaját Aj-nek mire felkel.Már vittem volna be a kaját mikor Ashley felkelt és megijedt ,hogy miért nem hall és lát senkit erre gyorsan kipattant az ágyból megbotlott és nekiesett a szekrénynek ahonnan legurult a súlyzó a lábára vagyis ő ezt mondta...Nagy kiabálást hallottam a tányért elejtettem berohantam a szobába és ott volt a súllyal a lábán.Gyorsan beültettem a kocsiba és idehoztam.
-Fhú,nem lettem volna a helyébe.-még beszélgettünk egy kicsit majd visszamentünk a többiekhez és ők még mindig ugyan úgy ültek és várakoztak.Mikor odaértem pont akkor tolták ki Aj-t hála az égnek nem maradtam le semmiről.Betolták a szobába majd mindenki bement hozzá.Egy jó óra múlva magához tért és csak mosolygott mikor meglátta ,hogy mindenki ott van.
-Zayn.-szólalt meg eléggé gyengécske hangon.
-Igen?
-Szeretlek.-mondta majd mosolygott és ettől én is elmosolyodtam.Örültem ,hogy ezt közölte velem elsőnek és ezt előrébb helyezte mint a 'Hogy sikerült a műtét?'
-Én is szeretlek.-mondtam majd megpusziltam az ajkait.Mindenki jobbulást kívánt neki majd hazament.A szülei kicsit tovább maradtak de a végén rávettem őket ,hogy menjenek haza majd én vigyázok rá.És így is lett minden egyes percet mellette töltöttem még akkor is amikor aludt.Este mikor Ash fent volt bejött az orvos és közölte a híreket.
-Miss.Mendez a műtét sikeres volt.-erre mind a ketten egymásra néztünk és örömteli mosoly jelent meg az arcunkon.-Ha minden jól megy akkor akár már holnap is haza mehet.A gipsz egy hónapig lesz önön de minden héten jönnie kell ellenőrzésre.
-Rendben köszönöm.-válaszolt Aj.
-És ilyen gyógytorna valamire kell majd járnia?-érdeklődtem az orvostól.
-Nem feltétlenül.Ha otthon néha valaki megtornáztatja miután levették a gipszet az tökéletes lesz.
-Értem.-válaszoltam.
-Miután levettük a gipszet majd egy ideig körülbelül egy hétig mankóval kell járni és utána már azt is leteheti.Holnap én nem leszek bent úgyhogy a zárójelentést nem én írom meg.Most el is köszönök és egy jó tanács egy ideig kerülje a súlyzókat és ne a szekrényre rakja hanem inkább a földre.-mondta nevetve az orvos.
-Ezt megfogadom,azt hiszem.-mondta Aj és elnevette magát.
-Miss.Mendez,Mr.Malik további szép napot és viselje gondját a barátnőjének.-mondta majd elhagyta a szobát.Néhány pillanatig még csendbe voltunk majd megtörtem a csendet.
-Abban az egy hónapban nálam leszünk,csak hogy tudd.
-Nem szó se lehet róla.Nem fogok a nyakadon lógni meg egyébként is neked ott vannak a koncertek ,interjúk ,dedikálások stb...
-Nem baj akkor se hagylak egyedül.
-De nem lennék egyedül ott van Kelly ő tud vigyázni rám.
-Nem baj erről nem nyitok vitát nálam leszel és kész.-szögeztem ki.
-Van egy megoldás ami mindkettőnknek jó.
-Mégis mi lenne az?
-Te jössz hozzám.Így én is otthon leszek és te is velem lehetsz.Áthozod pár cuccod és meg is oldottuk a dolgokat.
-Rendben ha neked így jó és legalább én is a közeledbe tudok lenni minden szabad percemben.-mosolyogtam rá majd megcsókoltam.Kis ideig megint csend volt de most Aj törte meg.
-Nem mész pakolni?
-Te most elakarsz küldeni?-néztem rá megjátszott sértődöttséggel.
-Dehogy is te kis butus csak gondoltam jobb lenne ha már most összepakolnál.
-Nem majd ha megyünk hozzátok majd gyorsan beugrunk és összepakolunk.
-Rendben.-szólt majd megfogta a kezem.
-Fáj?
-Mi?
-Hát a lábad, fáj?
-Kicsit.Mikor megmozdítom vagy valami akkor eléggé de mikor csak van akkor nem.
-Akkor majd óvatos leszek ,hogy ne nagyon mozgassam.-bekapcsoltam a Tv-t majd Aj elaludt,olyan volt mint egy angyal akinek eltörött egy szárnya...De még így is csodaszép volt és le se tudtam róla venni a szemem csak figyeltem.Ezt követően én is elaludtam a kezét fogva a székben.
Minirigó x
most nem reg olvasom a blogot es meg kell mondjam h imadom *-*
VálaszTörlés