"Hiányoztál"
/Zayn szemszöge/
Miután megzavart minket az a csávó már nem nagyon láttam értelmét ottmaradni ezért sarkon fordultam és elhagytam a szobát. Újra megtettem. Megint hagytam kicsúszni a kezemből Őt. Hogy lehetek ennyire barom? Áh, ide jövök megkeresem erre az első akadálynál lelépek... De már nem megyek vissza. Az mégis, hogy nézne ki? Eljövök majd visszamegyek? Egy idióta vagy Malik! Szidtam magam. Lassú léptekkel tartottam a lift felé, miután odaértem megnyomtam a hívó gombot. Pár másodperc múlva már ki is nyílt az ajtaja, beléptem és megnyomtam a földszint gombot. Szememmel a cipőm orrát kémleltem mintha valami nagyon érdekes dolog lenne rajta pedig nem volt... Már épp zárult volna be az ajtó mikor valaki becsusszant közvetlenül velem szemben. Felnéztem és ott állt előttem. Szótlanul. Csak nézett, a szemeiből a bizonytalanság tükröződött vissza. Pár másodpercig farkasszemet néztünk majd Aj magához húzott és ajkait az ajkaimra tapasztotta miközben kezeit a nyakamra csúsztatta. Először csak hagytam magam nem nagyon tudtam mit csinálni a meglepettségtől. Miután magamhoz tértem hajába túrtam és visszacsókoltam, kezem a derekára vezettem. Nyelvemet végighúztam alsó ajkán a bejutásért könyörögve mire ő megadta. Csak úgy faltuk egymást, de mégis szenvedélyes és gyengéd volt. Minden érzelmünk a csókban volt ami csak lehetett. Nyelveink háborút vívtak egymással. Mennyire hiányzott már ez az egész. Ashley, az érintése, az ajkai, hogy tökéletes testét a karjaimban tarthassam. Megérdemlem én ezt egyáltalán azok után amit tettem? Nem hinném. Időközben leértünk a hallba és a lift ajtó kinyílt, de mi nem zavartattuk magunkat. Nem érdekelt minket senki és semmi. Csak ő volt és én. Csókunknak Eleanor köhintése vetett véget.
- Hiányoztál mindennél jobban - suttogta Aj fülembe miközben szétváltunk.
- Te is nekem, nagyon - húztam vissza erre a kis időre. Miközben súgtam neki ajkaim érintették a fülcimpáját. Teste libabőrös lett. Imádom mikor ilyeneket váltok ki belőle.
- Ajjj, te nő! El se tudod hinni mennyi szállodában voltunk. Tudod te mekkora bajt okoztál? - ölelte meg El barátnőjét.
- Sajnálom... Miért mennyi szállodában voltatok? - érdeklődött.
- Nem számoltuk, de reggel hattól úton vagyunk - válaszolt neki.
- Már biztosan mindenki tudja, hogy itt vagytok - mondta Ash.
- Igen, tudják. Lemerem fogadni, hogy mindenki jobban tudja miért vagyunk itt mint mi - nevettem fel kínosan.
- Na és most mi lesz? - érdeklődött Eleanor. Na ez egy jó kérdés... Még én magam se tudom. Csak reménykedhetek abban, hogy elégetjük a múlt lapjait és egy teljesen új könyvet kezdünk meg.
- Nem tudom - hajtotta le Ash a fejét. - Mark azt mondta felejtsem el ezt az egészet... Talán hallgatnom kéne rá.
- Mark? - vonta fel szemöldökét El. - Milyen Mark?
- Ja Mark Cross. Itt találkoztam vele a szállodába és elég jóba lettünk. Amerikai és építészettel foglakozó cége van. Nagyon rendes ember.
- Szóval úgymond te végig vele voltál? - kezdtem el féltékenykedni.
- Igen Zayn vele. És nagyon kedves volt végig. Ő tartotta bennem a lelket szóval örülnék neki, ha jól kijönnétek.
- Jól van - tettem védekező helyzetbe kezeim.
- Most pedig visszamegyek és alszok. Ti pedig... ti is ezt teszitek vagy itt foglaltok egy szobát és ott. Nekem mind egy.
- Jó akkor én foglalok egy lakosztályt és áthozatom a csomagjaink - mosolygott El.
- Itt a kártyám - nyújtottam át neki az említett kis tárgyat, hogy ne a saját zsebéből finanszírozza mivel én miattam jöttünk. Ismert és tudta, hogy nem vagyok olyan hangulatomban, hogy ellenkezzen így elfogadta majd elvonult és már intézte is a dolgokat. Ujjaimat összefontam Aj ujjaival majd visszamentünk a szobájába ahol helyet foglaltam az ágyon. Mark már nem volt a helyszínen. Az ajtót legalább bezárta.
- Hiányoztál - ült az ölembe majd kezét a nyakamra vezette fejét pedig a nyakamba fúrta.
- Te is nekem - simogattam hátát. - Meddig leszel itt?
- Még van két napom. Holnap és holnap után.
- Értem - mondtam majd tovább folytattam háta simogatását. Nem nagyon beszéltünk, de szerencsére nem állt be az a kínos csend. Ez amolyan örülök, hogy végre veled lehetek csönd. Ne mondj semmit csak ölelj pillanatnak mondanám. Pár perccel később lefeküdtünk az ágyra egymással szembe és csak néztük egymást. A következő pillanatban már lábai az enyémet keresztezték fejét pedig a mellkasomon pihentette. - Miket csináltál eddig?
- Első nap csak voltam. Második nap szétnéztem a városba és találkoztam Mr. Crosszal. Harmadik nap elmentünk a piramisokhoz ,oda veled szerettem volna elmenni - nyomott apró puszit a mellkasomra. - Visszafelé tevéken jöttünk nagyon jó buli. Ma pedig csak medencéztünk és lazsáltunk.
- Milyenek voltak a piramisok?
- Csodás. Egyszerűen hihetetlen. Imádtam őket, nagyon tetszett. És az örök rejtély, hogy vajon, hogyan tudták őket megépíteni... - áradozott én pedig figyelmesen hallgattam miközben ujjammal köröket és különféle dolgokat rajzolgattam oldalára. - Ha teheted ne hagyd ki. Eszméletlen.
- Majd valamikor kerítek rá időt. Végül is még csak 20 vagyok - nevettem.
- Ez igaz - bólintott elismerően. - Szeretlek Zayn - nyomott lágy csókot ajkaimra. Szavai most több boldogságot okoztak mint eddig bármi más az életemben.
- Én is szeretlek Ashley. Jobban mint hinnéd - csókoltam meg én is. Fél órával később Aj elaludt, de én még mindig alatta voltam. Nem akartam kihasználni a helyzetet. Tudtam, hogy még nem szeretné ha mellette maradnék. Ezért is mondta, hogy vissza megyünk vagy kiveszünk itt egy szobát. Ezért nem hibáztatom, teljes mértékben megértem. Óvatosan kimásztam alóla. Szerencsére nem keltettem fel, jó éjt puszit nyomtam a homlokára majd felhívtam Eleanort, hogy melyik szobába menjek.
Beléptem a lakosztályba - nagyon szép volt - és láttam, hogy El kint van a teraszon. Kimentem hozzá majd a korlátra támaszkodtam és az elénk terülő csodálatos tájat figyeltem.
- Reméltem, hogy nem használod ki a helyzetet. Mellesleg ő küldött el vagy magadtól jöttél? - kérdezte miközben én elővettem egy szál cigit és meggyújtottam. Úgyse cigiztem még Egyiptomban, egyszer pedig mindent ki kell próbálni nem? Beleszívtam majd válaszoltam Louis barátnőjének.
- Elaludt - fújtam ki a füstöt.
- Megbeszéltétek a dolgokat?
- Nem beszéltünk. Csak arról, hogy eddig mit csinált itt.
- Értem - bólintott.
- Gyönyörű ez a hely - szívtam bele a szálba újra.
- Igen. Már értem miért akart Ash mindig ide jönni.
- Hm... - reagáltam - Hiányzott. Azt mondta szeret... - fújtam ki a füstöt.
- Miért mit hittél? A liftes jelenet után még csodálkozol? - mosolygott rám.
- Kicsit - mutattam ujjaimmal - Holnap megyünk haza.
- Mi? Miért? Azt hittem megnézhetem a várost - biggyesztette le ajkait.
- Nem akarom Ashleyt zavarni és Louis biztosan ezer örömmel elhoz. Ő is mondta már, hogy érdekli ez a hely. És hé mire van a nászút ha nem erre? - húzogattam a szemöldököm.
- Hülye - lökte meg a vállam. - Te hova akarsz nászútra menni?
- Remélhetőleg Kínába. Aj Egyiptom után Kínába menne nagyon. Vagyis sose tudott úgy igazán dönteni... Szeretné látni a nagy falat.
- Én ezen még sose gondolkoztam - vont vállat.
- Pedig te lány vagy.
- Hé! Attól még nem kell ilyeneken gondolkoznom. Meg majd pont én? Zayn még azt se tudom, hogy mikor jöttünk össze pontosan Louisszal - nevetett fel kínosan.
- Ez igaz...
Még egy kis ideig beszélgettem Eleanorral. Kis ideig? Miket beszélek... Körülbelül éjfélig kint ültünk vagy éppenséggel álltunk és beszélgettünk. Mindenről. Még sose beszéltem vele ennyit. De jó volt kibeszélni magam. Igazság szerint még egy lánnyal se beszélgettem ennyi ideg Ashen kívül. Rózsaszín felhők között úszkálva merültem el az álmok tavában.
Minirigó x
- Nem tudom - hajtotta le Ash a fejét. - Mark azt mondta felejtsem el ezt az egészet... Talán hallgatnom kéne rá.
- Mark? - vonta fel szemöldökét El. - Milyen Mark?
- Ja Mark Cross. Itt találkoztam vele a szállodába és elég jóba lettünk. Amerikai és építészettel foglakozó cége van. Nagyon rendes ember.
- Szóval úgymond te végig vele voltál? - kezdtem el féltékenykedni.
- Igen Zayn vele. És nagyon kedves volt végig. Ő tartotta bennem a lelket szóval örülnék neki, ha jól kijönnétek.
- Jól van - tettem védekező helyzetbe kezeim.
- Most pedig visszamegyek és alszok. Ti pedig... ti is ezt teszitek vagy itt foglaltok egy szobát és ott. Nekem mind egy.
- Jó akkor én foglalok egy lakosztályt és áthozatom a csomagjaink - mosolygott El.
- Itt a kártyám - nyújtottam át neki az említett kis tárgyat, hogy ne a saját zsebéből finanszírozza mivel én miattam jöttünk. Ismert és tudta, hogy nem vagyok olyan hangulatomban, hogy ellenkezzen így elfogadta majd elvonult és már intézte is a dolgokat. Ujjaimat összefontam Aj ujjaival majd visszamentünk a szobájába ahol helyet foglaltam az ágyon. Mark már nem volt a helyszínen. Az ajtót legalább bezárta.
- Hiányoztál - ült az ölembe majd kezét a nyakamra vezette fejét pedig a nyakamba fúrta.
- Te is nekem - simogattam hátát. - Meddig leszel itt?
- Még van két napom. Holnap és holnap után.
- Értem - mondtam majd tovább folytattam háta simogatását. Nem nagyon beszéltünk, de szerencsére nem állt be az a kínos csend. Ez amolyan örülök, hogy végre veled lehetek csönd. Ne mondj semmit csak ölelj pillanatnak mondanám. Pár perccel később lefeküdtünk az ágyra egymással szembe és csak néztük egymást. A következő pillanatban már lábai az enyémet keresztezték fejét pedig a mellkasomon pihentette. - Miket csináltál eddig?
- Első nap csak voltam. Második nap szétnéztem a városba és találkoztam Mr. Crosszal. Harmadik nap elmentünk a piramisokhoz ,oda veled szerettem volna elmenni - nyomott apró puszit a mellkasomra. - Visszafelé tevéken jöttünk nagyon jó buli. Ma pedig csak medencéztünk és lazsáltunk.
- Milyenek voltak a piramisok?
- Csodás. Egyszerűen hihetetlen. Imádtam őket, nagyon tetszett. És az örök rejtély, hogy vajon, hogyan tudták őket megépíteni... - áradozott én pedig figyelmesen hallgattam miközben ujjammal köröket és különféle dolgokat rajzolgattam oldalára. - Ha teheted ne hagyd ki. Eszméletlen.
- Majd valamikor kerítek rá időt. Végül is még csak 20 vagyok - nevettem.
- Ez igaz - bólintott elismerően. - Szeretlek Zayn - nyomott lágy csókot ajkaimra. Szavai most több boldogságot okoztak mint eddig bármi más az életemben.
- Én is szeretlek Ashley. Jobban mint hinnéd - csókoltam meg én is. Fél órával később Aj elaludt, de én még mindig alatta voltam. Nem akartam kihasználni a helyzetet. Tudtam, hogy még nem szeretné ha mellette maradnék. Ezért is mondta, hogy vissza megyünk vagy kiveszünk itt egy szobát. Ezért nem hibáztatom, teljes mértékben megértem. Óvatosan kimásztam alóla. Szerencsére nem keltettem fel, jó éjt puszit nyomtam a homlokára majd felhívtam Eleanort, hogy melyik szobába menjek.
Beléptem a lakosztályba - nagyon szép volt - és láttam, hogy El kint van a teraszon. Kimentem hozzá majd a korlátra támaszkodtam és az elénk terülő csodálatos tájat figyeltem.
- Reméltem, hogy nem használod ki a helyzetet. Mellesleg ő küldött el vagy magadtól jöttél? - kérdezte miközben én elővettem egy szál cigit és meggyújtottam. Úgyse cigiztem még Egyiptomban, egyszer pedig mindent ki kell próbálni nem? Beleszívtam majd válaszoltam Louis barátnőjének.
- Elaludt - fújtam ki a füstöt.
- Megbeszéltétek a dolgokat?
- Nem beszéltünk. Csak arról, hogy eddig mit csinált itt.
- Értem - bólintott.
- Gyönyörű ez a hely - szívtam bele a szálba újra.
- Igen. Már értem miért akart Ash mindig ide jönni.
- Hm... - reagáltam - Hiányzott. Azt mondta szeret... - fújtam ki a füstöt.
- Miért mit hittél? A liftes jelenet után még csodálkozol? - mosolygott rám.
- Kicsit - mutattam ujjaimmal - Holnap megyünk haza.
- Mi? Miért? Azt hittem megnézhetem a várost - biggyesztette le ajkait.
- Nem akarom Ashleyt zavarni és Louis biztosan ezer örömmel elhoz. Ő is mondta már, hogy érdekli ez a hely. És hé mire van a nászút ha nem erre? - húzogattam a szemöldököm.
- Hülye - lökte meg a vállam. - Te hova akarsz nászútra menni?
- Remélhetőleg Kínába. Aj Egyiptom után Kínába menne nagyon. Vagyis sose tudott úgy igazán dönteni... Szeretné látni a nagy falat.
- Én ezen még sose gondolkoztam - vont vállat.
- Pedig te lány vagy.
- Hé! Attól még nem kell ilyeneken gondolkoznom. Meg majd pont én? Zayn még azt se tudom, hogy mikor jöttünk össze pontosan Louisszal - nevetett fel kínosan.
- Ez igaz...
Még egy kis ideig beszélgettem Eleanorral. Kis ideig? Miket beszélek... Körülbelül éjfélig kint ültünk vagy éppenséggel álltunk és beszélgettünk. Mindenről. Még sose beszéltem vele ennyit. De jó volt kibeszélni magam. Igazság szerint még egy lánnyal se beszélgettem ennyi ideg Ashen kívül. Rózsaszín felhők között úszkálva merültem el az álmok tavában.
Minirigó x
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése