"Utolsó állomás"
~3 évvel később~
/Ashley szemszöge/
A srácok épp most tolták le negyedik turnéjuk utolsó koncertjének az utolsó számát én pedig felállva tapsolok. Habár nem csak én, rajtam kívül még vagy tízezer ember. Még mindig elképesztő, hogy ennyi ember imádja a fiúkat. Habár nem csodálom hiszen van miért. Az egész turné alatt mindig telt ház volt és percek alatt fogytak el a jegyek. A srácok kimentek a színpadról a családtagok pedig mentek a backtsagebe így ölbe kaptam Bellt és mentünk a többiek után. Miután beértünk a backstagebe Letettem a húgomat aki rögtön szerelmem nyakába ugrott. Óriási mosoly terült szét az arcomon. Annyira jó, hogy ilyen mértékben szeretik egymást. Zayn letette Izabellát és elindult felém. Felkapott és megpördült párszor a tengelye körül amit én egy kisebb sikollyal nyugtáztam. Letett majd ajkait az enyémre tapasztotta. A pörgés és a csók alatt is hallottam pár fényképezőt és telefont, de már megszoktam. Három év az elég sok együtt nem?
- Mire fel ez a nagy öröm? - érdeklődtem.
- Végre teljes mértékben együtt lehetünk - ajándékozott meg egy újabb csókkal.
- Mintha eddig nem lehettünk volna - kacagtam fel.
- De ez most más lesz - kacsintott. Igaza lehet mivel eddig minden nap volt egy koncert vagy valami ilyesmi. Viszont mostantól teljesen az enyém. Csak érjünk haza.
- Fantasztikusak voltatok.
- Ez volt a cél - kacsintott.
A többi fiúnak is gratulált mindenki. A társaság nagy része úgy döntött, hogy megünneplik egy nagy bulival a turné végét, de páran inkább visszavonultak a szállodába. Na mi is pont ebbe a pár emberbe tartoztunk.
Már a szálloda liftjében álltunk és vártunk, hogy végre megálljon a szüleim emeletén. Ők kicsit hamarabb eljöttek a koncertről mert anyának fájt a feje viszont Bellt nálam hagyták mivel ő még szeretett volna maradni. Viszont a Zaynnek közös esti tervünkbe ő nem egészen illett bele. Leguggoltam a húgomhoz és elkezdtem tárgyalni vele.
- Izzie ma anyuékkal alszol rendben? - mosolyogtam húgomra.
- De én nem szeretnék - biggyesztette le ajkait.
- Figyelj ha ma velük leszel ígérem, hogy mihelyt hazaértünk te jössz hozzánk és még Luxhoz is elviszünk - győzködtem. Lux és Izabell imádják egymást. Amikor csak tehetik együtt vannak.
- Na jó rendben viszont akkor kapok még egy Oreo-s milkát is? - csillant fel a szeme.
- Akár kettőt is - mutattam neki kezemmel a kettőt.
- Akkor jó - bólintott rá mire felálltam, Zayn pedig a derekamnál fogva magához húzott.
- Ügyes voltál - súgta a fülembe majd egy puszit nyomott az arcomra.
- Az évek alatt rájöttem, hogyan győzzek meg egy három évest. A barátok és az édesség mindig bejön. Te pedig pláne - kacsintottam rá. Köztudott, hogy Bella imádja Zaynt. Mindig mikor velünk van folyton a nyakába lóg. A neten ha vagy száz kép nincs róluk akkor egy se. Már olyan pletykákat is terjesztettek, hogy Izzie nem az én húgom hanem igazából Zayn és az én gyerekem és, hogy azért találtuk ki ezt az egész húg sztorit, hogy a média és a rajongók ne akadjanak ki. Addig még okés is, hogy az enyém mert rám hasonlít viszont Zaynre nem igazán. Egyáltalán, hogy juthat ilyen az emberek eszébe? Néha már nem tudom, hogy sírjak vagy nevessek. Aztán felmerült az a kérdés is, hogy egyáltalán nem látszott a hasam. Hát igen, arra jött a jól bevált TLC nem tudtam, hogy terhes vagyok műsora amiből leszűrték, hogy biztosan mi is így voltunk. Köszönjük ezt a nagy igazság bombát emberek! Aztán, hogy mennyi időbe telt őket meggyőzni arról, hogy ez hülyeség és, hogy történt, de ez már egy más történet... Kiszálltunk a liftből majd visszaadtuk a szüleimnek Izabellát, visszaszálltunk a liftbe és mentünk a saját emeletünkre.
Zayn már a liftben kissé nekem esett. A falának nyomott és szívogatni kezdte a nyakamat - holnapra ez tuti látszani fog -, ajkamat apró nyögések hagyták el ami eléggé tetszett neki. Kinyílt a lift ajtó és általában ilyenkor szokott az lenni, hogy egy vagy több ember áll és vár, de szerencsére most nálunk nem ez történt. Zayn felkapott az ölébe majd bevitt a hotelszobába. Az egyik pillanatban még az ajtót zárta a másikban pedig már ajkait az enyémen éreztem, kezével pedig a rajtam lévő mellényt kezdte el kigombolni. Az előbb említett ruhadarab a szoba egyik részén landolt majd folytatta a piros toppommal. Miközben azt levette ajkaink elváltak egy pillanatra. A gondolat, hogy Zayn még teljes harci díszben van egyáltalán nem tetszett így gyorsan megszabadítottam "Nirvana" feliratos felsőjétől ami alatt hála az égnek semmi más nem volt. Végigsimítottam kidolgozott felsőtestén majd alsó ajkamba haraptam.
- Jobban szeretem ha én csinálom - szólalt meg Zayn majd megcsókolt és alsó ajkamba harapott. Igazság szerint én is jobban bírom ha ő csinálja. Leültettem az ágyra majd helyet foglaltam az ölében úgy, hogy szembe legyek vele. Most én vettem birtokba az ő nyakát. Ha nekem ott lesz a mai éjszaka helye akkor neki is. Zayn közben végighúzta jobb kezét párszor a gerincemen - amitől kirázott a hideg -, végül keze a melltartókapcsolómnál állapodott meg. Kikapcsolta majd eldobta. Felállt én pedig átkulcsoltam lábam a derekán. Az ágyra fektetett, végigmért majd elismerően megnyalta az ajkait. Na ezt én szeretem jobban csinálni. Fölém mászott és puha csókokkal kezdte el behinteni a testem minden egyes érinthető pontját. A nadrágomhoz ért amitől gyorsan megszabadított. Nem szeretem ha több ruha van rajta mint rajtam így fordítottam a helyzetünkön majd ugyan ezzel a mozdulatsorral távolítottam el róla a nadrágját, de cseles voltam így húztam vele a boxerét is ezzel örömöt okozva a már eléggé szűkölködő férfiasságának.
- Hé ez nem ér! - szólt rám.
- Nem igazán érdekel, hogy mi ér és mi nem - vontam vállat. - Szerelemben és háborúban mindent szabad - kacsintottam majd egy kis sikoly hagyta el a szám mivel Zayn gyorsan fordított a helyzetünkön.
- És ez mióta ér? Nem figyeltem - jegyeztem meg.
- Te mondtad nem? Szerelemben és háborúban mindent szabad - húzta elégedett mosolyra a száját aztán utolsó ruhadarabomtól is megszabadított. [És mivel mióta elolvastam A szürke ötven árnyalatát túlságosan is piszkos a fantáziám szerintem most nem igazán írnám tovább ezt a részt :'D]
A srácok épp most tolták le negyedik turnéjuk utolsó koncertjének az utolsó számát én pedig felállva tapsolok. Habár nem csak én, rajtam kívül még vagy tízezer ember. Még mindig elképesztő, hogy ennyi ember imádja a fiúkat. Habár nem csodálom hiszen van miért. Az egész turné alatt mindig telt ház volt és percek alatt fogytak el a jegyek. A srácok kimentek a színpadról a családtagok pedig mentek a backtsagebe így ölbe kaptam Bellt és mentünk a többiek után. Miután beértünk a backstagebe Letettem a húgomat aki rögtön szerelmem nyakába ugrott. Óriási mosoly terült szét az arcomon. Annyira jó, hogy ilyen mértékben szeretik egymást. Zayn letette Izabellát és elindult felém. Felkapott és megpördült párszor a tengelye körül amit én egy kisebb sikollyal nyugtáztam. Letett majd ajkait az enyémre tapasztotta. A pörgés és a csók alatt is hallottam pár fényképezőt és telefont, de már megszoktam. Három év az elég sok együtt nem?
- Mire fel ez a nagy öröm? - érdeklődtem.
- Végre teljes mértékben együtt lehetünk - ajándékozott meg egy újabb csókkal.
- Mintha eddig nem lehettünk volna - kacagtam fel.
- De ez most más lesz - kacsintott. Igaza lehet mivel eddig minden nap volt egy koncert vagy valami ilyesmi. Viszont mostantól teljesen az enyém. Csak érjünk haza.
- Fantasztikusak voltatok.
- Ez volt a cél - kacsintott.
A többi fiúnak is gratulált mindenki. A társaság nagy része úgy döntött, hogy megünneplik egy nagy bulival a turné végét, de páran inkább visszavonultak a szállodába. Na mi is pont ebbe a pár emberbe tartoztunk.
Már a szálloda liftjében álltunk és vártunk, hogy végre megálljon a szüleim emeletén. Ők kicsit hamarabb eljöttek a koncertről mert anyának fájt a feje viszont Bellt nálam hagyták mivel ő még szeretett volna maradni. Viszont a Zaynnek közös esti tervünkbe ő nem egészen illett bele. Leguggoltam a húgomhoz és elkezdtem tárgyalni vele.
- Izzie ma anyuékkal alszol rendben? - mosolyogtam húgomra.
- De én nem szeretnék - biggyesztette le ajkait.
- Figyelj ha ma velük leszel ígérem, hogy mihelyt hazaértünk te jössz hozzánk és még Luxhoz is elviszünk - győzködtem. Lux és Izabell imádják egymást. Amikor csak tehetik együtt vannak.
- Na jó rendben viszont akkor kapok még egy Oreo-s milkát is? - csillant fel a szeme.
- Akár kettőt is - mutattam neki kezemmel a kettőt.
- Akkor jó - bólintott rá mire felálltam, Zayn pedig a derekamnál fogva magához húzott.
- Ügyes voltál - súgta a fülembe majd egy puszit nyomott az arcomra.
- Az évek alatt rájöttem, hogyan győzzek meg egy három évest. A barátok és az édesség mindig bejön. Te pedig pláne - kacsintottam rá. Köztudott, hogy Bella imádja Zaynt. Mindig mikor velünk van folyton a nyakába lóg. A neten ha vagy száz kép nincs róluk akkor egy se. Már olyan pletykákat is terjesztettek, hogy Izzie nem az én húgom hanem igazából Zayn és az én gyerekem és, hogy azért találtuk ki ezt az egész húg sztorit, hogy a média és a rajongók ne akadjanak ki. Addig még okés is, hogy az enyém mert rám hasonlít viszont Zaynre nem igazán. Egyáltalán, hogy juthat ilyen az emberek eszébe? Néha már nem tudom, hogy sírjak vagy nevessek. Aztán felmerült az a kérdés is, hogy egyáltalán nem látszott a hasam. Hát igen, arra jött a jól bevált TLC nem tudtam, hogy terhes vagyok műsora amiből leszűrték, hogy biztosan mi is így voltunk. Köszönjük ezt a nagy igazság bombát emberek! Aztán, hogy mennyi időbe telt őket meggyőzni arról, hogy ez hülyeség és, hogy történt, de ez már egy más történet... Kiszálltunk a liftből majd visszaadtuk a szüleimnek Izabellát, visszaszálltunk a liftbe és mentünk a saját emeletünkre.
- Jobban szeretem ha én csinálom - szólalt meg Zayn majd megcsókolt és alsó ajkamba harapott. Igazság szerint én is jobban bírom ha ő csinálja. Leültettem az ágyra majd helyet foglaltam az ölében úgy, hogy szembe legyek vele. Most én vettem birtokba az ő nyakát. Ha nekem ott lesz a mai éjszaka helye akkor neki is. Zayn közben végighúzta jobb kezét párszor a gerincemen - amitől kirázott a hideg -, végül keze a melltartókapcsolómnál állapodott meg. Kikapcsolta majd eldobta. Felállt én pedig átkulcsoltam lábam a derekán. Az ágyra fektetett, végigmért majd elismerően megnyalta az ajkait. Na ezt én szeretem jobban csinálni. Fölém mászott és puha csókokkal kezdte el behinteni a testem minden egyes érinthető pontját. A nadrágomhoz ért amitől gyorsan megszabadított. Nem szeretem ha több ruha van rajta mint rajtam így fordítottam a helyzetünkön majd ugyan ezzel a mozdulatsorral távolítottam el róla a nadrágját, de cseles voltam így húztam vele a boxerét is ezzel örömöt okozva a már eléggé szűkölködő férfiasságának.
- Hé ez nem ér! - szólt rám.
- Nem igazán érdekel, hogy mi ér és mi nem - vontam vállat. - Szerelemben és háborúban mindent szabad - kacsintottam majd egy kis sikoly hagyta el a szám mivel Zayn gyorsan fordított a helyzetünkön.
- És ez mióta ér? Nem figyeltem - jegyeztem meg.
- Te mondtad nem? Szerelemben és háborúban mindent szabad - húzta elégedett mosolyra a száját aztán utolsó ruhadarabomtól is megszabadított. [És mivel mióta elolvastam A szürke ötven árnyalatát túlságosan is piszkos a fantáziám szerintem most nem igazán írnám tovább ezt a részt :'D]
Zayn verejtékes forró teste a mellkasomon landolt én pedig nedves hajába túrtam. Testünk még mindig teljesen összeforrt. Nem tudom pontosan mennyi ideig, de elég sokáig lehettünk csak úgy ott. Zayn kicsúszott belőlem majd mellém feküdt. Magához húzott én pedig átvetettem a lábam az övéin fejem pedig a mellkasára döntöttem.
- Szeretlek - mormolta hajamba.
- Én is szeretlek Zayn - adtam egy puszit a mellkasára. Zayn elkezdte simogatni a hajam és a hátam én pedig különböző formákat rajzolgattam a hasára. Egy idő után abba hagytam mert álomba merültem, de ő továbbra is simogatott.
Korán keltem, hogy összetudjam pakolni a cuccaink mire indulni kell a repülőhöz. Zaynnek kint hagytam egy nadrágot és egy felsőt meg persze a haja belövéséhez szükséges dolgokat. Az amerikai palacsinták sütögetésével végeztem épp amikor kopogtattak. Gyorsan az ajtóhoz mentem és Niall vigyorgott a túloldalán.
- Jó reggelt - ölelt meg majd beljebb engedte magát.
- Neked is Niall és igen be jöhetsz - nevettem.
- Pont jókor időzítettél. Most sültek ki a... - fejeztem volna be, deő félbe szakított.
- Palacsinták.
- Honnan tudtad? - vontam fel a szemöldököm.
- Elmentem az ajtó előtt és lám megcsapta az orrom ez a fenséges illat. Egyébként az étterembe mentem csak a te palacsintád valami isteni szóval... - vakargatta tarkóját. - Ugye nem baj?
- Dehogyis örülök ha enni látlak akkor olyan boldog vagy amitől én is - mosolyogtam rá.
- Ennek örülünk. Na akkor merre találom a fenséges étket?
- A konyhában - indultam el az említett helyiség felé. Ír barátunk elé tettem egy adag juharszirupos amerikai palacsintát. Niall jóízűen evett amikor az én meztelen barátom jelent meg az ajtóban és ezt sajnos Niall is észrevette.
- Azt a kurva - eszmélet fel Zayn és kirohant a konyhából. Én elkezdtem szakadni Nialler pedig csak meredt maga elé. Kissé lesokkolt állapotban volt.
- Szóval ti este? Mert ő általában...
- Boxerben van tudom. És igen Niall igen. Lezárhatjuk? - kérdeztem komolyan vagyis csak akartam mert még mindig röhögőgörcsöm volt.
- Niall erről senkinek egy szót se! A senki alatt pedig tényleg senkit értek! Még a srácoknak se rendben? - magyarázott Zayn immár talpig ruhában.
- Lakat a számon - vágott be Niall egy huncut mosolyt. Két óra és mindenki erről fog beszélni...
Benyomtuk a palacsintát utána pedig mindent és mindenkit fogva elindultunk haza. Fél tizenegy órakor hivatalosan is kijelenthettem, hogy elhagytuk japánt és nagyjából 18 óra múlva végre Londonban leszünk.
Minirigó x
Korán keltem, hogy összetudjam pakolni a cuccaink mire indulni kell a repülőhöz. Zaynnek kint hagytam egy nadrágot és egy felsőt meg persze a haja belövéséhez szükséges dolgokat. Az amerikai palacsinták sütögetésével végeztem épp amikor kopogtattak. Gyorsan az ajtóhoz mentem és Niall vigyorgott a túloldalán.
- Jó reggelt - ölelt meg majd beljebb engedte magát.
- Neked is Niall és igen be jöhetsz - nevettem.
- Pont jókor időzítettél. Most sültek ki a... - fejeztem volna be, deő félbe szakított.
- Palacsinták.
- Honnan tudtad? - vontam fel a szemöldököm.
- Elmentem az ajtó előtt és lám megcsapta az orrom ez a fenséges illat. Egyébként az étterembe mentem csak a te palacsintád valami isteni szóval... - vakargatta tarkóját. - Ugye nem baj?
- Dehogyis örülök ha enni látlak akkor olyan boldog vagy amitől én is - mosolyogtam rá.
- Ennek örülünk. Na akkor merre találom a fenséges étket?
- A konyhában - indultam el az említett helyiség felé. Ír barátunk elé tettem egy adag juharszirupos amerikai palacsintát. Niall jóízűen evett amikor az én meztelen barátom jelent meg az ajtóban és ezt sajnos Niall is észrevette.
- Azt a kurva - eszmélet fel Zayn és kirohant a konyhából. Én elkezdtem szakadni Nialler pedig csak meredt maga elé. Kissé lesokkolt állapotban volt.
- Szóval ti este? Mert ő általában...
- Boxerben van tudom. És igen Niall igen. Lezárhatjuk? - kérdeztem komolyan vagyis csak akartam mert még mindig röhögőgörcsöm volt.
- Niall erről senkinek egy szót se! A senki alatt pedig tényleg senkit értek! Még a srácoknak se rendben? - magyarázott Zayn immár talpig ruhában.
- Lakat a számon - vágott be Niall egy huncut mosolyt. Két óra és mindenki erről fog beszélni...
Benyomtuk a palacsintát utána pedig mindent és mindenkit fogva elindultunk haza. Fél tizenegy órakor hivatalosan is kijelenthettem, hogy elhagytuk japánt és nagyjából 18 óra múlva végre Londonban leszünk.
Minirigó x
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése