42.Fejezet

"Egyiptom"

/Ashley szemszöge/

A repülőút elég unalmasan telt. Felszálltam, leültem, elővettem az iPod-om, betettem a fülest és az út további részében hallgattam a zenéket. Bánatomra - vagy nem - elég sok 1D-s szám is volt rajta, mikor meghallottam Zaynt halkan elkezdtem pityeregni, nem tudom, hogy ki vette észre, de nem is érdekel. Elég sokat aludtam is meg ettem egy keveset az elviselhető repülős kajából.

A gép leszállt Kairóban. Leszálltam és egy taxival utaztam a már lefoglalt szálláshelyemre. Nagyon tetszett a város, a szálloda pedig még szebb volt mint a képeken. A taxis kitett a szálloda előtt a csomagjaimmal.

-Jó napot, nem rég foglaltam szobát Ashley Jeanette Mendez néven.
-Ó, Üdvözlöm szállodánkba Miss.Mendez. A csomagjait majd a londiner felviszi. Alá kéne írnia néhány papírt, aztán már mehet is-mosolygott rám a recepciós hölgy.
-Rendben-bólintottam. A csomagjaimat el is vitték a kulcsommal együtt. Aláírtam két papírt aztán máris a liftben találtam magam. A szobámban már le voltak téve a bőröndjeim. A londiner átadta a szoba kulcsát - ami igazából nem is kulcs hanem egy kis kártya volt amit le kell húzni és kinyílik az ajtó - és már ment is a dolgára. Nem volt tágas a szoba, de kellőképpen ellehetett férni. A berendezés pedig csodás volt. Volt egy kis előszoba ahonnan egy ajtó vezetett a fürdőbe, egy az illemhelyiségbe és egy másik pedig a hálóba. A hálószobába lépve egy nagy ablak volt előttem ahonnan csodás kilátás nyílt, előtte volt egy kis asztal és két fotel. Az ágy felett egy tükör volt előtte pedig egy hosszú szekrénysor benne a TV-vel.

A fürdőszobában egy közepes kád és egy zuhanyzó volt megtalálható egy mosdókagyló mellett. Az illemhelyiség illatos volt, na jó szerintem erről nem kell szót ejtenem... Mivel elég fáradt voltam a hosszú utazástól úgy döntöttem, hogy csak holnap pakolom ki a cuccaim. Levetettem magam a szépen bevetett ágyra és élveztem a csendet. Pár pillanattal később azt vettem észre, hogy az álommanók egy egész elviselhető helyre cipelnek.

Este nyolc volt amikor kinyitottam a szemem.

-Úr isten már ennyi az idő?-motyogtam magamnak. Gyorsan felültem és szembesítettem magam azzal, hogy már csak egy óráig lehet vacsorázni. Sietősen letusoltam és magamra kaptam egy fehér trikót rá pedig egy lenge virágmintás szoknyát, feltettem még egy vékony övet is. A szokásos kiegészítőim, se maradhattak le amihez hozzá tartozott a Zayntől kapott karkötő is. Tudom, hogy most elvileg és gyakorlatilag is külön vagyunk, de mégis szükségesnek tartottam feltenni. Ha nincs rajtam olyan üresnek érzem magam vagy inkább meztelennek. Igen ez a jó szó. Ha nincs rajtam semmi ami Zaynhez köt akkor meztelen vagyok. Miközben feltettem a karkötőt megakadt a szemem a közös tetováláson. Végighúztam rajta hüvelykujjam és egy könnycsepp gördült végig az arcomon.

-Már csak ez hiányzott...-morogtam. Gyorsan letöröltem a könnycseppet és magamra kaptam egy fehér sarut. Még csak Június eleje volt, de itt már nyugodtan flangálhattam volna bikiniben is. Fullasztó hőség volt, de egyáltalán nem zavart. Az étteremben helyet foglaltam és kikértem a rendelést. Az étkezésem felénél tarthattam mikor közeledett egy ha minden igaz amerikai pasas. A megjelenése amolyan komoly üzletember benyomását keltette. Huszonhétnél nem lehet idősebb, véleményem szerint.

-Leülhetek?-kérdezte mire én csak bólintottam.-Mark Cross-nyújtotta a kezét mire én elfogadtam.
-Ashley Mendez.
-Miss.Mendez Egyedül van itt?
-Tudtommal-ejtettem meg egy kínos mosolyt.
-És mi járatban?
-Szerelmi bánat.
-Sajnálom.
-Ne tegye-legyintettem.-Egyébként is elakartam jönni és ennek hála megtettem. És ön?
-Üzleti út. Egy szálloda építése miatt.
-Áh értem. Szóval építészeti vállalkozása van-mondtam mire bólintott.-Meddig lesz itt?-érdeklődtem.
-Még négy nap. Szombaton megyek vissza.
-Sokat szokott munka miatt utazni?
-Sokat szokott szerelmi bánat miatt utazni?-kérdezett vissza mire felkuncogtunk.
-Nem. Igazság szerint ez az első alkalom.
-Én elég sokat szoktam. De általában csak egy-két napra viszont Egyiptom mindig is vonzott ezért maradok tovább.
-A barátnője esetleg felesége ilyenkor önnel utazik?
-Nincs feleségem se barátnőm-mondta és elégedett mosoly húzódott a számra. Ez a válasz meglehetősen tetszett.
-O.
-Szereti a csirkét?-kérdezte.
-A kedvencem-és Zaynnek is...
-Megértem-a vacsorát Markkal töltöttem és még utána beültünk a szállodai bárba. Jól éreztem magam a társaságában még ha az elején kicsit furcsa is volt. Mr.Cross elterelte a figyelmem pár pillanatig arról ami Zaynnel történt. A szobám ajtajában álltunk.
-Köszönöm az estét Mr.Cross-jegyeztem meg.
-Én köszönöm Miss.Mendez. Holnapra van már programja?
-Igazság szerint azt terveztem, hogy ellátogatok a piramisokhoz és a Szfinxhez. Nincs kedve velem tartani?-félve kérdeztem.
-Ezer örömmel.
-Ennek örülök-Mark még ideadta a névjegykártyáját és mondta, hogy hívjam ha tudom mikorra tervezem az indulást. Még jó éjszakát kívántunk és mindenki ment a dolgára. Ami az én esetemben a zuhanyzást és az alvást jelentette mivel ismét eléggé fáradt voltam.

Mr.Cross

/Zayn szemszöge/
Reggel óriási életkedvvel és energiával pattantam ki az ágyból. Érzitek az iróniát? A reggeli zuhanyzást, hajbelövést és minden egyéb dolgot úgy kihagytam ahogy van. Egy mackó nadrágban, felső nélkül belövetlen hajjal nyomattam egész nap az XBox-ot. Egészen délután ötig amikor ugyanis Niall, Liam és Louis állítottak be teljesen váratlanul. Amolyan "fölöslegesek vagytok, húzzatok már el" pillantást vetettem rájuk, de őket ez egy cseppet sem zavarta.
-Arról ne is álmodj nagyfiú-kacsintott Louis.
-Tényleg nagyon rossz passzban lehetsz. Ennyire igénytelen állapotban még sose láttalak.
-Hehehe nagyon vicces Horan-válaszoltam Niall megnyilvánulására.
-Nem tudod, hogy hol vannak a csajok és Hazza egész nap?-érdeklődött Liam majd átvetette magát a kanapén és a kezébe vett egy kontrollert.
-Fogalmam sincs-mondtam.
-Harry mostanában többet lóg velük mint velünk...-forgatta a szemét Louis.
-Legalább több kaja marad nekünk-jött ki Niall egy nagy tálca szendviccsel a konyhából.
-Egyre gyorsabb. Komolyan mondom egyre gyorsabban készíted a szendvicseket nem is értem miért mindig mással csináltatod-csóválta a fejét Liam.
-Mert úgy finomabb ha csak eléd rakják-válaszolta Niall.
-Liam játszunk is még ma vagy csak Niall evési szokásaival foglalkozol?-förmedtem rá.
-Játszunk, játszunk-mondta és elindítottuk a meccset. Már vagy a 20. kört nyomtuk, most épp Louis volt az ellenfelem és megint vesztettem. A gép ellen is mindig vesztettem, a srácok ellen is... Ki lehet jelenteni, hogy egyáltalán nem bírok koncentrálni ha folyton Aj jár a fejemben. Ha megbocsájtana újra minden jó lenne. De nem mert ő nem képes rá...
-Yeah nyertem! Na ki  a király? Na ki a király?-ünnepelt Louis.
-Felmentem-dobtam el idegesen a kontrollert és felszaladtam a lépcsőn. Fél füllel még hallottam ahogy Liam keze csattan Lou tarkóján és azt mondja neki "Nézd meg mit csináltál, most besértődött", igazság szerint nem besértődtem csak elegem lett abból, hogy folyton eltaposnak... Magamra zártam az ajtót, betettem a fülesem és zenét hallgattam az ágyon. Este kilenc felé hallottam, hogy a csajok és Hazz is megérkezik. Persze Ashley nélkül. Azt már nem hallottam, hogy elmentek volna és nem is köszöntek ebből kifolyólag arra következtettem, hogy itt maradnak éjszakára is. Nálunk ez már megszokott volt. A másiknak nem is szóltunk és ottmaradtunk nála mert tudtuk, hogy nem bánja. Mindegyikünk otthona a másiké is volt így mindenkinek mindenki házához vagy épp lakásához volt kulcsa. Kivéve a lányoknak. Nekik ezt a kiváltságot még nem adtuk meg. De ha úgy adódott a helyzet minden fiú szívesen adta át barátnőjének a kulcsokat. A zene hatására most elég hamar álomba merültem. Egyáltalán nem volt kedvem még egy naphoz. Ezt is alig éltem túl. Ashleyvel mindig vártam, hogy végre reggel legyen és vele lehessek. De most, inkább csak a csodára várok...
Minirigó x